Virágok nyílnak a kerti út mellett.
A hajnali eső már nagyon kellett.
Szépségüket adják a szívünknek,
hiszen a virágok ezzel üzennek.
Üzennek a szépségről, üzennek a szeretetről,
üzennek az őszinte értékekről, az érzelmekről.
Örök érvényű leckét adnak nekünk mindezekről,
miközben a szépségük e gyönyörű tájon tündököl.
Felnézek az égre. A Nap a felhők mögé bújik.
Onnan szégyellősen e sok szépségre rácsodálkozik,
majd erőt vesz magán és lassan kibontakozik
és e szép virágok között élénk fényével megfürdik.