Varjúöreg koldus kéreget,
kinyújtott tenyere reszketeg.
Tán önhibája félszeg élte?
Próbálja formálni a szót,
a hang csak nem akar a kőre fröccsenni,
ha mégis, széttapossa a járókelő.
Elmozdíthatatlan téboly, a rendőr
mit tehet, igazoltat.
Népszerű
- Radnóti Miklós: A „Meredek Út” egyik példányára / An eine Ausgabe von “Meredek Út”
- Julius Sturm: Honvágy
- (Már szinte…) elkészültünk
- Új pozíció
- Legyél
- Julius Sturm: Heimweh
- József Attila: [A kínhoz kötnek kemény kötelek…] / (Harte Seile binden mich zu Qual)
- Hamburg
- a parton
- Tükör
- Ki követ?
- Julius Sturm: Heimweh / Honvágy
- Nem vesztél el
- Csokonai Vitéz Mihály: A szabadság / Die Freiheit
- Lélekkacaj
- Gospel/Vallomás
- Reviczky Gyula: Petőfi él / Petőfi lebt!
- Hideg van
- Górcsöves
- Kint-bent
- Gondolatok az ,,Éj a kopár hegyen” hatására
- Szeretni születtünk
- teszt
- Petőfi Sándor: Minek nevezzelek / Wie soll ich dich nennen
- Hozzád fordulok
- Tóth Árpád: Őszi kérdés / Herbstfrage
- teszt
- Esti vershallgatás
- tavaszváró
- Radnóti Miklós: Emlék / Erinnerung
23 hozzászólás
Kedves Ica! Tökre jellemző, nagyon ütős. Az olyan kifejezések miatt szeretem nagyon a verseidet, hogy: "varjúöreg"", "félszeg élte", "a hang csak nem akar a köre fröccsenni", stb. Nagyon bejön!!! Szeretettel: én
Köszönöm kedves Laci!
Mindig megérzed, hogy mit akarok kifejezni!
Szeretettel üdvözöllek: Ica
Hát ez nem a kőre fröccsent
…nem bizony kedves Andi!
Szeretettel: Ica
Kedves Ica!
Most egy szomorú hétköznapi kaptunk tőled, Nagy empátiával ábrázoltad, mindkét fél részéről. Még a rendőr sem tehet róla, hogy igazoltatnia kell. Sajnos, ez korunk egyik látlelete: a bűnbakokat a legelesettebbek, a legkiszolgáltatóbbakban keresik érzelmi intelligenciával alig rendelkező embertársaink.
A versről: nagyon érdekes, hogy az elején tartottad a rímeket, talán ettől, vagy mástól egészen lírai lett, szomorkás, aztán a vége felé, már csak egy drámai, szenvtelennek ható leírás, de a sorok között olvasva érezni hozzáálásod.
" elmozdíthatatlan téboly" nagyszerű kifejezés helyzetünkre, olyasmi, mint a ".. .a szegénytől fél a gazdag, a gazdagtól fél a szegény, fortélyos félelem igazgat, nem csalóka remény…"
Ne fogjuk be pörös szánkat! 🙂
gratulál: Grey
Kedves Gery!
Köszönöm ezt a tartalmas elemzésedet. Mindig akad benne olyan szó, mondat amit szívesen megfogadok. Mindig lehet tanulni, kell is. Örülök, hogy sikrült érzékeltetnem a drámát.
Szeretettel üdvözöllek: Ica
Szia oroszlán! 🙂
Az első szóösszetételed nagyon tetszik. A sor végére szerintem vessző kívánkozik, oda is tenném, ha szabad. Úgy lenne teljes a kép.
Költői kérdésed megállít, amit fokoz a következő sor. Frappáns megoldás a gondolatok lassítására, pedig szerintem ösztönösen vitted bele: "próbája formálni a szót". Tán nem is gondoltál arra, hogy a kérdéssel együtt mekkora ereje van, mint ahogy a folytatás is lassít.
A zárással odacsaptál, nem erre a végkifejletre számítottam, meglepett.
Mindig kíváncsian várom újabb és újabb alkotásaid, hogy költői csemegékhez juthassak.
Köszönöm ezt is. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Dühömben írtam, dühösen ezt a versem! Jön az ünnep, a nemzet ünnepe, ennek kapcsán írtam.
Először csak írásjel nélkül öntöttem ki, csak utána tettem ki az írásjeleket. Ha megkérhetlek, tedd ki légyszíves a hiányzót. Köszönöm!
Köszönöm, hogy ilyen figyelemmel,értéssel olvasod a verseimet. Nagyon örülök neki, jólesik.
Szeretettel: Ica
Kedves Ilona!
Elmozdíthatatlan téboly… valóban az. Megoldhatatlan, bántó, fájdalmas – s mindeddig orvoslás nélküli probléma, mint egy halálos kór. A társadalom halálos betegsége, amit tehetetlenül néz, miközben tébolyítónak látja. Ütött.
Szeretettel: Laca 🙂
Kedves Laca!
Örülök, hogy egyet értesz velem. Ez valóban téboly!!!
Köszönöm, hogy olvastál.
Szeretettel üdvözöllek: Ica
Szia,
versed formája, stílusa jól érzékelteti felháborodásodat.
Jó lenne, ha nem lennének koldusok, de a költő is sokat tehet, hogy versével felhívja a figyelmet.
Eszti
Kedves Eszti!
Sajnos kevés eszköz a vers ellene.
Szeretettel láttalak: Ica
Ugyan már olvastam drága Ica !
Csodaszép 🙂
Szeretettel: Zsu
Drága Zsu!
Köszönöm, hogy itt is olvastad!
Szeretettel: Ica
Ugyan már olvastam drága Ica !
Csodaszép 🙂
Szeretettel: Zsu
Drága Ica!
Szomorú a rövid versed. Szomorú látni, amikor kéregetnek, az utcákon, erdőszéleken lakó éhes koldusok.
Azt is szomorú látni, amikor a rendőr igazoltatja. Remélem, nem kisérte be a fogdába!
Akiknek nincsen lakása, életük szomorú, mindig megkönnyezem, ha rájuk gondolok.
Szép szavakkal emlékeztél megróluk.
Szeretettel: Kata
Kata drága!
Nagyon szomorú, hogy a XXI. században is vannak, nem csak nálunk, az egész világon.
Hiába a pénz, az éhezés terjed, mint a járvány.
Szeretettel ölellek: ica
Kedves Ica!
Ez a vers megmutatja korunk társadalmi visszafejlődését. Sajnos, egyre több a koldus, s még csak azt sem lehet tudni, hogy igazából egyik-másikat mi is viszi rá eme tevékenységre.
Nálunk a Tesco parkolójában már legalább 5-6 éve koldul egy 30 körüli fiatalember, változatlanul felkötött bal karral. Valami nagyon súlyos betegsége lehet, ha ennyi idő alatt sem tudott meggyógyulni. De ki tudja?
A rendőr igazoltat.
Szeretettel: dodesz
Kedves Dodesz!
Akiknek tennie kellene, azok csak magukkal törődnek, minél több vagyont, minél több felesleget halmozni.(igazoltan) Nekünk szerény az eszközünk. Nagyon sokszor a szegény segít a szegényen, (sokan vannak) nem azzal, hogy odadod néhány forintot a koldus kezébe!
Köszönöm, hogy itt voltál.
Szeretettel, üdvözlettel: Ica
Kedves Ica!
Látleleted valós állapotot tükröz. Egyre több ember kerül ma a perifériára, s nem csak önhibájukból. Bármelyikünkkel megeshet ugyanez. Nem szabadna nem törődni velük. Veresed valóban ütős, megoldásra vár embertársaink sorsa.
Szeretettel és szomorúan olvastalak: Melinda
Köszönöm kedves Malinda, hogy olvastad a versemet.
Nehéz, súlyos gondok, amelyek nem elmozdíthatók, csak ha összefogunk.
Szeretettel: Ica
Valós a kor-kép…gratulálok :B
Köszönöm kedves Barna!
Üdvözlettel: Ica