Édesanyám hova tűnt
a mi kis röppterünk?
A miénk volt a legmagasabb akácfa
girbe,gurba göcsörtös,kiugró elágazó ága.
Itt mutattad meg amikor a hajnal
bele lopózik az éjszakába
s szép lassan lesöpri a sötét színeket.
Ettől még,szebb árnyalatot soha nem láttam,
de miért kellett kivágni a mi kis akácfánkat ?
7 hozzászólás
Kedves festnezir!
Csodaszép emlékezés!
Szeretettel:sailor
Kedves sailor !
Örülök, hogy tetszik a versem.
Szeretettel fogadtalak, Zsófi
Kedves Zsófi !
Nagyon szép emlékezés, eszembe juttattad a régi kis parasztházunkat, kicsiny ablakkal, orgonaillattal, de szép is volt….
Köszönöm az élményt !
szeretettel olvastalak: Zsu
Kedves sailor !
Örülök, hogy tetszik a versem.
Szeretettel, Zsófi
Kedves Zsófi!
Az emlékek bennünk élnek, s ha ilyen szépen feleleveníted, sohasem porosodnak.
Tetszett.
Szeretettel:
Millali
Kedves Millali !
Köszönöm hozzászólásod.Örültem a véleményednek.
Szeretettel, Zsófi
Kedves Susanne !
Örülök, hogy szép emlékeket ébresztett bennem a versem, és azt is, hogy ezt elmondtad
és nem madártávlatból.
Szeretettel, Zsófi