Márton napján liba gágog,
kedvencemtől meg kell válnom.
Silóban áll a gabona,
parázson sül a lakoma.
Kezdődik az evés- ivás,
jól mulatunk ez nem vitás.
Égjél lámpás, mutass utat,
Nézd, valaki étket kutat!
Szegény gyere, cipőd nyuvad,
adok neked, van itt tucat-
és dalolj, táncolj, kél a szél,
jaj, fű, fa, virág elalél!
Márton nap van libát eszem,
egész évben nem éhezem.
Tyúk és kacsa ólban elült,
sápadt hold is elszenderült.
2 hozzászólás
Kedves Suzanne!
Szép,derüs írás!
Szeretettel:sailor
Kedves Sailor!
Köszönöm szépen: Zsuzsa