Lombok között a napsugár
játszadozik nagy, csalfán.
Hitegetőn és biztatván,
látjátok? Itt van még a nyár!
Fénylő, azúrkék égbolton
barikák úsznak, s habcsókok.
Arcukon játszi mosolyok,
kérik: legyetek boldogok!
Ám az est hamar leszáll,
hisz Ősz uram megálljt kiált.
Pihenni küld fényt, barikát,
helyét köd, hideg veszi át.
Eltűnik a fákról a lomb.
Tar ágakról varjú károg:
Kár, kár! Hol van a nyár, mondd hol?
S nem válaszol a lusta hold.
2 hozzászólás
A Hold sohasem válaszol. Sajnos.
Szépet festettél.
Szeretettel: Edit
Köszönöm Kedves Edit! Sajnos csak néz le ránk, némán.
Szeretettel: Magdi