Éljen a magyar nyelv!

Nos, kontraszelektáltak. Pedig abszolút nem vagyok infantilis, sőt fenoménnek tartom magam, így egyáltalán nem tolerálom lapidációmat. Azért bízom benne, hogy életem nem infertilis, s bár egy kis pszichotikus attitűd kimutatható, antiszociális magányra kárhoztattak, noha ideáim kvintesszenciája az altruizmus. A tabula rasaban nem hiszek, hiszen mindig minden permanensen alternál, famíliám durábilis illúziókba ringat. Szerintük minden eddigi aktivitásom a múltban affirmativ jellegű, és reflektálódik a jövőben. Én viszont hiszem, hogy recidíváink mellett a revitalizálódásra is képesek vagyunk. Egy poliglott logopédus szuggerálta ezt, hogy a tradíció redukálja a szabadságot. Szerintem nem differenciált eléggé. Lehet, hogy így akart fanatizálni? Hogy őszinte legyek, eme logopédus órái többségét elbliccelte,állandóan striclit falatozott, korpulens is volt, mint egy mungó. Ráadásul folyton snüfflerozott, ami hektikussá tett. Na, spongyát rá, kiszuperálom a gondolataimból. Tehát, ott tartottam, hogy deheroizáltak. Igen, blamáltam magam, excentrikus magatartást tanúsítottam, epizoonná váltam. Nem is dicsőítenek fanfárok. Ha nem konturbálnak, még mindig a shopban kalkulálnám az after-shaveket, stikában fuszeklimbe rejtve. De a langaléta farmakológus kiszúrt , stande pityere beköpött a spicli. Lett is az arcán sputum! Meg különben is, férfi létére miért jár koturnuszban? Nem spekulált, cselekedett. Indolensen fogadtam lebukásomat, bár a menedzser egyáltalán nem volt indulgens. Hamarosan a Yard karmaiban találtam magam. In loco kaptiváltak, órákig kellett állnom a korridoron, még csak egy kis zaccot sem kaptam. Nem is éreztem magam a korzón. Faggattak, kivel konspiráltam. Konkretizáltam, hogy én szoliter munkát végzek. Arcukról lerítt a szkepszis. És minek nekem ilyen monumentális kollekció? Azt feleltem, adorálom az after-shavet. Igen, monomániám az arcszesz. A kredenc tele van vele, de nem bocsátkozom polémiába, bármily vehemensek is őrzőim. Kérdéseiket indiszkrétnek tartom. Az intim szférám csak az enyém. Hát ez történt velem. Noha famíliám akceptálja helyzetemet, ezután lakhatok a puritán helyen, élhetek diétán és fantáziálhatok, hogy megmeneküljek a funebrális atmoszférától. A net azért hiányozni fog, mert imádok csetelni. Remélem, nem kell majd egész nap slingelnem.