Élvezd csak ezt az érzést,
ahol érintésbe bágyad
s ujjamba tömörül
az édes, a szent alázat
s arcívednek szélén
megpihenne szépen
majd elmozdul újra
s tovább suhan szelíden
mert csendbe bújtatott ez
de végtelen pillanat
megfogni úgyse menne
úgyis tovább szalad
csak őrizlek magamban
és őrizlek még sokat
míg csókolod sebes számra
az esztelen csókokat,
és érintésed a vágyra
újra feltüzel,
de tudd, én nem megyek,
míg te nem űzöl el.
Maradok, amíg lehet,
csak nézem, ahogy nevetsz,
míg tudod, hogy szeretlek
és érzem, te is szeretsz.
14 hozzászólás
Annyira jó volt olvasni!)
Gratula!
Barátsággal:Fél-X
Örülök, hogy tetszett!
Miléna
S e díszdobozba csomagolt percek
átkarolnak,mint anyját a gyermek.
Örökre rögzítik e pillanatot,
mit két érző szív egymásnak adott.
Kedves Miléna!
A képek a versedben magukért beszélnek. Gratulálok!
Szeretettel:
Millali
Drága Miléna!
Örülök, hogy boldog vagy.
Joxemi
A szerelem szép érintését nagyon szenvedélyesen ábrázoltad!
szeretettel-panka
Köszönöm nektek!
Miléna
Kedves Miléna!
Csodálatosan simogató vers. A tavasz közeleg, s az érzések látom itt-ott felpezsdülnek 🙂
Szeretettel: Angie
Köszönöm, Angie!
Miléna
Szerintem egy nagyon szép vers a szerelemről. Engem megfogott.
Köszönöm, és örülök, hogy tetszett!
Miléna
Gyönyörű vers! 🙂 Gratulálok!
Szeretettel: Annie
Köszönöm 🙂
Miléna
Gyönyörű!!!
sodró. szép.