Egyik nap, észrevétlen,
tizenhat éves lettem;
senki nem volt mellettem.
És vártam, hogy dalolhassak,
hogy valamit alkothassak,
dalom szárnyán szárnyalhassak.
Tizenhattá lenni egyedül,
az talán semmibe sem kerül,
de nagyonis sokba ott belül.
Azóta vártam, hogy elmondhassam,
a szikrámat lángra lobbanthassam,
és ezt az érzést továbbadhassam.
Vártam egy hosszú éjszakán át,
vártam Kalliopét, vártam a múzsát,
vártam homlokomra múzsámnak csókját.
Fájt; és és kínlódva már csak arra vágytam,
hogy vége legyen, mert vacogtam és fáztam –
pedig ezt a napot nagyon, nagyon vártam.
De nem jött a múzsa és nem jött a csók,
csak a sarokban ült egy lusta kis pók,
s köröttem csak rossz árnyak, seholse jók.
A pók nem szőtte álmom hálóját,
csak evezte lusta, nagy hajóját
ólomlábú álom: a valóság.
Evezné bár röpke hajóját
tündérszárnyú álomvalóság!
Kis csónak – szállna az éjen át!
Hiába kívántam, kértem,
nem jött álomcsónak értem;
egyre s egyre jobban féltem.
Hajnalban hunytam szemem –
tizenhat éves lettem.
E napot drágán vettem.
(2006-02-23)
5 hozzászólás
Ismerősen csengenek szavaid. Gratulálok, már megint visszahoztál nekem valamit. Hálás vagyok érte!
Kicsit közelebb kerültél a lelki szenvedéssel a felnőttséghez. Így látom a versedet, amit érdemes még itt-ott kicsit pofozgatni, mert a tartalom megéri a fáradtságot.
Eszembe juttattad a 10. szülinapomat. Rettenetes érzés volt abba belegondolnom, hogy már nem egy számjeggyel írhatom le a koromat. Hiába, ez örök női téma!:)))
Azt hitted te is, hogy a 16. valami különlegeset hoz.
Már tudom, hogy a különleges dolgok váratlanul jönnek, nincsenek korhoz, vagy alkalomhoz kötve. Válogatás nélkül zúdulnak, jók, rosszak.
A múzsa csókja hozza az álmot. Fantasztikus, pláne, hogy pont az ellenkezője leplezi le ezt a társítást! Az ihlettelen virrasztás ezen a boldog napon. Tényleg gratula!
Hála Istennek, elődödtől eltérően Te nem a szárszói gyors alatt találtál rá a megoldásra… 😉
Szia Zsázsa! 🙂
A születésnap fontos az ember életében, de szerény véleményem fiatal korában fontosabb. Később rájön, hogy minden nap különleges nap és bármelyik napból lehet ünnepnapot csinálni… ettől még átérzem, mit érezhettél 16 évesen.
A 3., 5., 7. versszakok nagyon tetszettek.
Üdv: AV
Kedves sázsa!
Megható a versed. Úgy tizhat évesen az ember – különösen nevezetes napokon mint egy szülinap – bizony, el tud keseredni. Kedves hangulata van a szomorú gondolatok ellenére.
Jó volt olvasni.
Szeretettel: Kata