Kísértem sorsomat,
vagy tán az engemet,
porig lealázva
maradék hitemet.
Keményen ítélve,
nem oszt sok érdemet,
kiemel a sárból,
s azután eltemet.
Erősnek kell lenni,
talpon is maradni,
kemény világunkban
adni, nem csak kapni.
Ha ez már sikerült,
sorsnak megköszönöm
és hogy tettem érte,
az már külön öröm.
10 hozzászólás
Kedves Judit!
Igen, erősnek kell lenni, nélkül, és aki az álmaiból szeretne töltekezni , annak ebben a nehéz világban nemfog sikerülni. Felébredés lesz az álomból. Fájdalmas.Tömör a vers.
Szeretettel:Marietta
Kedves Marietta!
Valószínűleg igazad van, de nagyon nehéz erősnek maradni.
Köszönöm, Judit
Kedves Judit!
Ismét nagyon élethű verse írtál…tetszik dallamossága, őszintesége.
Szeretettel ölellek: Lyza
Köszönöm Lyza!
Szeretettel, Judit
Örömmel olvastam ritmusos versedet!
Gratula!
Barátsággal:Zsolti
Kedves Zsolt, örülök, hogy nálam jártál!
Köszönöm, Judit
Kedves Judit! Én is ugyan így gondolom. Szépen versbe foglaltad!
tetszett!
szeretettel-panka
Kedves Panka!
Köszönöm, hogy megértesz!
Szeretettel, Judit
Kedves Judit!
Örülök, hogy rátaláltam erre a versre.Úgy érzem minden sora igaz.Érdemes volt elolvasni.
Szeretettel:Ági
Kedves Ági, nagyon köszönöm!
Szeretettel, Judit