Plágium

Általában magamból indulok ki és mindenkiről azt hiszem, hogy jóhiszemű, jóindulatú és szinte naivan becsületes. Sajnos azonban nem így van. Az életben vannak olyan esetek, amelyek keservesen megcáfolják ezt a feltevést.

Történt egyszer, hogy a Facebookon szembe jött velem az egyik versem, de úgy, hogy a nevem nem volt feltüntetve. Megkerestem, aki feltette azt egy vallási közösségi oldalon, de ő kimagyarázta a dolgot sűrű elnézéseket kérve, hogy ilyen-olyan feledékeny és a többi maszlag, ezért egy időre megnyugodtam.

Nem sokkal később találtam még egy verset, ami úgy szerepelt egy oldalon, hogy megint csak nem volt ott a nevem. Érdekes módon ugyanaz a személy követte el ezt is, csak most nem a közösség oldalán, hanem a sajátján, és mivel a nevem nem volt ott, mindenki úgy hihette, hogy a saját verse. Miután ismételten kérdőre vontam, megint kimagyarázta magát.

Gyanús volt a dolog, ezért a versem alatt beírtam, hogy az az enyém, és ebben és ebben a kötetemben jelent meg. Ezt követően a bejegyzés eltűnt, az illető pedig törölt az ismerősei közül.

Nem sokkal ez után a vallási közösség oldalán számos versemet megtaláltam. Az egyik alatt írtam egy bejegyzést, amely szerint a verset én írtam, ezt követően pedig valamennyi versem eltűnt az oldalról.

Megkerestem az egyik adminisztrátort, aki kérésemre feltett az oldalra egy bejegyzést, ami a plágium következményeire figyelmeztet.

Indíthattam volna eljárást a szerzői jogaim megsértése miatt, de annyit nem ér az egész. Pedig az elkövető a mellét döngetve állt volna elébe. Persze így már könnyű, hogy minden bizonyítékot eltüntetett.

Azóta egyébként az illető eltűnt a vallási közösség oldaláról, holott korábban rengeteg bejegyzést tett.

És azóta sem kért bocsánatot.