Hiába jön sok zord, hideg hónap és év,
Hiába van sötét oly nagyon, oly rég,
Hiába temet el a hó, és ver a jégeső,
Hiába rideg velem, mégis kedves ő.
Ha kabátomat szorosan összehúzom,
Ha lábam alatt a jeget összezúzom,
Ha fehér selymére ügyet sem vetek,
Neki akkor is, mindig kedves leszek.
Ő is megpróbál majd játszani velem
Megtörni, megölni, harcolni ellenem.
Fehér leplén vörös lében terülök el,
S akkor lelkére fest nagy szerelemmel.
7 hozzászólás
De gyönyörű… Ez pont a “megöllek, mert nagyon szeretlek” —
Gondolatilag és formailag is nagyon jól felépített vers, rímek a helyükön, változatos szókincs, és most nem jut eszembe mi a neve annak, hogy ugyanazzal a szóval kezdődik több sor egymás után, de olyan is van benne. 🙂
És jó a lezárás.
Üdv
Zsázsa
Köszönöm szépen! Én most tanultam épp, úgyhogy még emlékszem rá, hogy anaforának hívják 🙂
Lázadó vagyok, nem mindig szeretk rímeket használni, mert hát az élet sem szabályos. De itt ez “össze van rakva”. Kellemes az agynak. Grat.
Van benne némi szép gondolat,mégis e paródiát mellé ajánlom.
S ott lecsurgok bele a zöld fűbe
elborít a sár ezernyi bogár
aláterített vásott,kopott kabát
egy kicsit játszok mig ö didereg.
Van benne némi szép gondolat,mégis e paródiát mellé ajánlom.
S ott lecsurgok bele a zöld fűbe
elborít a sár ezernyi bogár
aláterített vásott,kopott kabát
egy kicsit játszok mig ö didereg.
Van benne némi szép gondolat,mégis e paródiát mellé ajánlom.
S ott lecsurgok bele a zöld fűbe
elborít a sár ezernyi bogár
aláterített vásott,kopott kabát
egy kicsit játszok mig ö didereg.
Helo!
ez a vers is felébresztette érdeklődésem…bocs! kb. Petőfi: Szeptember végénre emlékeztet,hm mondjuk a fordítottjára! csak a címből kiindulva is! inverz Szept végén…vagy csak Júlia válasza?:)! de azért itt is foglalkoztat a hatás, amire írtad, vagy akire? hűűű
még akkor is, ott is?