2026. május 26., kedd
    Véletlenül
    Új írás létrehozása Fórum
    egyéb

    Gyökérből, mint a fák…

    pirospipacsBy 38 hozzászólás1259 megtekintés

    Az éj sötétje hangtalan, a Hold is sápatag,
    a kövek hátán csendesen átkúszik a patak,
    csak bennem hangos még a düh, a dacos fájdalom,
    kiáltanám, ha hallanád, de mégsem mondhatom…
    Tudom Apu, hisz egykoron mesélted annyiszor,
    hogy van ember, ki szóval öl és nem lábbal tipor,
    sőt olyan is, ki eltapos, vagy szemmel ütlegel…
    – most légy erős és menj tovább, hiszen csak élni kell –

    Bagoly rikolt a fán, lehúz az éjszaka,
    oly gyakran érzem ezt – nehéz az éj szaga –
    pedig csak élni kell és nem rettenni meg,
    gyökérből, mint a fák, örökzöld fenyvesek…

    Szerényebb már a nyármeleg, hisz lassan útra kel
    – oly nehéz minden reggelen éppúgy ébredni fel –
    aranyát gyűjti majd az ősz a vén platánsoron,
    futólépésben érkezik, s köszön egy hajnalon.
    Nincs semmi gond, majd összeforr bennem a gondolat,
    az érzés tovább bandukol, s e perc is elszalad,
    tisztul az ég, s a lámpasor széthinti fényeit,
    könnyebb a lábam, tempósabbra váltja lépteit…

    Galamb fészkel a fán, moccan az éjszaka,
    oly gyakran érzem ezt – finom az éj szaga –
    hiszen csak élni kell és nem rettenni meg,
    gyökérből, mint a fák, örökzöld fenyvesek…

    Share.

    38 hozzászólás

    2. szusi on

      Igaz, Mindannyian "gyökérből" élünk. Aztán, hogy egy adott gyökérből mi fejlődik ki, abban már nagy szerepünk van, nekünk magunknak is. Szép lett a versed pipacs.

      "Nincs semmi gond, majd összeforr bennem a gondolat,
      az érzés tovább bandukol, s e perc is elszalad,"

    5. Névtelen on

      Tudom, hogy nem adsz a véleményemre, de az első versszak nagyszerű lett, amiként a harmadik is…a rövid versszakok viszont mintha egy másik vershez tartoznának.
      Ezektől függetlenül, korábbi, általam olvasott verseidhez képest adtam osztályzatot. 🙂

      Üdv: Cal

        • Névtelen on

          Hát ez elég barátságtalan volt…pedig igyekeztem…szerintem el kell fogadnod, hogy mindenki mást lát-érez bele egy versbe, és más szempontból, megközelítésből véleményez.
          Honnan veszed, hogy nem értettem semmit?
          ezzel a kicsit lekezeléssel továbbra sem riasztasz el, hogy véleményezzem a nekem tetsző verseid.

          Üdv: Cal

    8. Lyza on

      Drága Pipacska!…
      Örökérvényü gondolatokat formáltál meg egy nagyszerű alkotásban…Csak ámulok, hogy milyen szuper gondolatok jutnak eszedbe és úgy tudod tálalni, mint egy ünnepi ebédet…Elismerésem, s Attilának igaza van, ha érdekel, tudok segíteni… Hívj fel, ha aktuális…Ölellek: Lyza

    9. Klára on

      Kedves Pipacs!

      Sokszor elolvastam már a versedet, s egyre mélyebb mondanivalót fedezek fel benne. A formája is nagyszerű. És az a párhuzam, amit a bagoly és a galamb között, a két életérzés között állítasz fel, nekem nagyon tetszik:)))

      Szívből gratulálok: Klári

    10. festnzenir on

      Kedves Pipacs !
      Remek ez a vers. Nagyon tetszik. A bagoly és a galamb
      A – nehéz az éjszaka-
      -finom az éjszaka-
      váltakozása döbbentett rá, mint téged az atyai intelem, az életünk megpróbáltatások
      sorozata,váltakozása. – Nem rettenni meg – , csak élni kell -, hogy élhessünk.Ezt
      a fő mondanivalót adod a tudtunkra.
      Szeretettel gratulálok, Zsófi

    12. Zágonyi Mónika on

      Kedves Pipacs!
      Nagyon jellemző rám, hogy amikor igazán megérint egy vers, olyan igazán nagyon mélyen, akkor nem találom a szavakat… 🙂 Most is így jártam…
      Miközben olvastam, teljesen megfeledkeztem a külvilágról, és a képzeletem csak rajzolta, rajzolta a történetet a lelkembe a szavaidon, a gondolataidon keresztül… érzésekkel együtt… 🙂
      Igen, igaza volt édesapádnak… igaz minden szava… nagyon kell a kitartás, és tudom, hogy Neked van is… 🙂
      Nem tudom, hogy tudatosan írtad-e így, vagy csak érzésből, de… ritmus szempontjából egy kellemes lejtést fedeztem fel… emelkedő lejtést… (jambusok, stb.) 🙂
      Egyszerűen csodálatos alkotás… 🙂
      Szeretettel: barackvirág

      • pirospipacs on

        Kedves Baracvirág!
        Mindig csupán érzésből írok, nem keresem a jambusokat, nálam semmi sem tudatos. Azt szoktam mondani, hogy nem értek az irodalomhoz, csak szeretek írni, s néha kikívánkozik belőlem valami… 🙂
        Hogyha megérinti az olvasót, az számomra külön öröm. Már tudom, hogy Te olyan érzékenységgel olvasol, ahogy én írok. 🙂
        Őszintén köszönöm értékes szavaidat.
        pipacs 🙂

    15. Zagyvapart on

      Kedves Pipacs!

      Igaza volt Édesapádnak, szóval mélyebb sebeket lehet ütni, mint tőrrel, és nehezebben is gyógyul, de " most légy erős és menj tovább, hiszen csak élni kell", ha jól sejtem ezt is Ő mondta.
      Nagyon tetszett a versed, szeretettel gratulálok: Zagyvapart.

      • pirospipacs on

        Kedves "Olvasó"!
        Gratulálok gyorsolvasásodhoz, és brilliáns billentyűkezelésedhez. Ezt a sok "klisét", amit beleírtam a versembe, hihetetlen sebességgel olvastad el, és véleményezted.
        Vettem a fáradtságot, és megnéztem az adatlapodat, és megállípítottam, hogy mindössze 15 perc alatt 14 művet olvastál és értékeltél hozzászólással együtt.
        Én erre képtelen lennék. Elismerésem. Azt őszintén sajnálom, hogy senkinél nem találtál olyan művet amely elnyerte volna tetszésedet. Keresgélj tovább, hátha mégis egyszer valakinél jót olvasol.
        Gyere máskor is, szeretettel várlak én is. Igaz, én már csak ilyen klisékkel és felesleges beszúrásokkal írok.
        pipacs

    17. Meziou Király Klára on

      Kedves Pipacs!

      Nagy szeretettel jöttem és olvastam remekművedet – nekem ezt az idézetet juttatta eszembe:

      "Emberi törvény kibírni mindent s menni mindig tovább,még akkor is ha nem élnek már benned remények és csodák."
      /Hemingway/

      "hiszen csak élni kell és nem rettenni meg,
      gyökérből, mint a fák, örökzöld fenyvesek…"

      Gratulálok, nagy-nagy szeretettel: Klára

    Leave A Reply