Biztató

Április múltja a bőröd,
rajta a zord telet őrzöd,
lelkedet szó ma nem nyitja –
késlekedő nyarad titka.

Hol van a régi mosolygás?
Könnyed árvízi bolyongás,
törlöm. Arcod kicsi pírja,
végre jó kedvedet hívja.

Bízz a jövőben, a fényben,
itt vagyok holdtalan éjben.
Fogd a kezem virradattal,
nézz velem szembe a nappal!