Ne játssz velem

Mindent neked adok, tiéd a hold és a nap,
viheted a fénylő gyöngyöket is,
melyek nyitott tenyeremből szerte gurulnak,

legyen tiéd a perc az óra és az egész nap,
mosolyom és fénylő könnyeim is,
melyek arcomon soraid olvasva szaladnak,

s a mindenséget is lásd mosd eléd terítem,
hogy a szótlanság hiánya ne fájjon,
mert nekem még mindig maradt tiszta hitem,

ne légy sunyi és kétszínű, nem szeretem
ha a hátamba éles késsel vájkálsz,
mert kevés vagy ahhoz, hogy megtehesd,

de, egy valamit megtartok magamnak, értsd
azt soha nem kaphatod meg, látod ?
ő lelki társam, ne játssz velem, most csak kérem.