Szorítom emléked

Rám szakad a világ,
nincs itt nyíló virág,
minden szürke, hideg,
rándul bennem az ideg.
Görcsösen szorítom
emléked borítom
magamra hűvös éjen,
ha reszketek, félek,
ha kívánlak, élek,
ha elmegyek végleg.