A nyugodt férfi

– Apa! Apa! Az igaz, hogy te olyan vagy, mint egy jó nagy pénisz, csak nincsen rajtad szökőkút?
– Ki mondta ezt, Lajoska?
– Béla bácsi emlegeti elég gyakran.
– Bagoly mondja verébnek…
– Béla bácsi nem érti, hogy anyuka miért ment hozzá egy akkora paraszthoz, mint te vagy.
– Még szép, hogy nem érti. Béla olyan buta, hogy amikor ki akart tölteni egy IQ tesztet, még elkezdeni se tudta, mert nem találta meg a papíron a perforációt. Fél óráig gondolkodott, hogyan kell kibontani, aztán feladta.
– Ő meg azt mondta rólad, hogy csoda, ha a kis pöcörődet megtalálod, amikor pisilni akarsz.
– Béla csak irigykedik. A felesége olyan ronda, hogy amikor emberek közé mennek, kártérítést kell fizetniük ízlésrombolásért. Hagyj már újságot olvasni, Lajoska!
– Mit jelent az, hogy toszogatja?
– Toszogatja?
– Igen. Az anyut állítólag Józsi bácsi toszogatja.
– Mikor?
– Amikor te délelőtt dolgozol, mi pedig az iskolában vagyunk.
– Persze ezt is a Béla mondta.
– Nem, ezt Peti bá mondta tegnap, amikor Bélánál kártyáztak a többi kollégáddal. Mi Tamáskával játszottunk a másik szobában, de hallgatóztunk egy kicsit.
– És miket mondtak még?
– Téged szidtak, mert benyaltál a főnöknél. Valami spionnak, vagy minek neveztek. Mit jelent, hogy spion?
– Nem tudom, kisfiam.
– Csak az vigasztalja őket, hogy amíg te a főnöknek szerzel örömet, addig az anyu több férfinak is megteszi ugyanezt. Azon vitatkoztak, hogy vajon ki tud jobban pippantani… te, vagy az anyu. Mi az, hogy pippant?
– Az anyut több férfivel… barátkozik? Nem csak a Józsival?
– Azt mondják, a Gyulával is.
– Az lehetséges. Gyulából kinézem.
– Olykor gruppent rendeznek. Mi az a gruppen?
– Végül is egészségükre. Most már szeretnék olvasni, kisfiam.
– Jó, de mikor kapok én is farmernadrágot?
– Milyen farmernadrágot?
– A Peti bá azt mondta, hogy Józsi nemrég trippert kapott, és valószínűleg már átadta az anyunak. Mi az a tripper? Olyan, mint a trapper?
– Majdnem.
– Peti bá szerint te is meg fogod kapni azt a farmert az anyutól, bár amilyen lagymatag vagy, talán még jövőre sem adja át neked.
– Ilyeneket beszélnek rólam?
– Mi kell ahhoz, hogy én is megkapjam azt a farmert?
– Nos, ahhoz… jónak kell lenni.
– És akkor nem építenek le?
– Ezt nem értem.
– Imre bácsi szerint leépítés lesz a munkahelyeden, és megbízható forrásból tudja, hogy az elsők között fogsz repülni, mert te vagy a legostobább a szakmában, hiába pipálsz a főnöknek. Azt hittem, te nem dohányzol. És mivel fogsz repülni? Helikopterrel?
– Leépítés? Én is hallottam róla. Ez csupán egy ostoba pletyka.
– Nem az, mert megveszik a céget, és az új főnök azzal kezdi, hogy kirugdossa a felesleges embereket. Imre bá azt mondta, hogy éveken keresztül rossz brét vettél be. Az valami gyógyszer?
– Hagyj már békén, Lajoska! Kezdek ingerült lenni.
– Pedig anyuka folyton azt híreszteli rólad, hogy téged már évek óta nem tud felizgatni, mert olyan izé vagy… impozáns. Mit jelent, hogy impozáns?
– Nézd meg az értelmező kéziszótárban! Menjél játszani, mert olvasni szeretnék!
– Te egyedül olvasol?
– Igen, mert csak egyedül lehet.
– Melinda szerint nem, mert amikor átjön hozzá a Zsolti, ők mindig ketten olvasnak.
– A nővéred a Zsoltival szokott olvasni?
– Igen, de csak, ha nem vagytok itthon. Olyankor bezárkóznak a szobába, és ott művelődnek. Melinda gyakran sikongat közben.
– Miket beszélsz? Ezt nem hiszem el.
– Jól tudta Melinda! Szerinte úgyse hinnéd el, ha elmondanám neked, és különben se fontos, úgyhogy tartsam a szám! Hogyan kell tartani a szám?
– Mióta csinálják ezt a Zsoltival?
– Majdnem fél éve, de pár hete abbahagyták, mert a nővérem bekapta a legyet. Kipróbáltam én is.
– Mit próbáltál ki, te isten átka?
– Kíváncsiságból bekaptam egy legyet, de akkor már nem tudtam sikongatni, mert elrepült.
– Ez egészen elképesztő. Melinda csak tizenöt éves.
– Anya is azt mondta, hogy túl fiatal még.
– Anyuka tud róla?
– Ő már régen, csak neked nem akarták elmondani, mert nem biztosak benne, hogy Zsolti miatt kapta be a legyet a nővérem.
– Nem biztosak benne?
– Egy időben mások is feljártak hozzá.
– Atyaúristen.
– Azt mondják, nemsokára nagypapa leszel. Csak el ne vigyék addigra a házat. Hogyan tudják elvinni a házat? Azt hittem, nem lehet felemelni.
– Ki viszi el a házat, te átokfajzat?!
– A bank, mert az anyu kezességet vállalt a bátyjának, aki hitelt vett fel.
– János bácsi?
– Igen, de már milliókkal tartozik. Ide küldözgetik a felszólító leveleket, amiket Melinda rendre eldug előled. Állandóan a postást lesi, mert az a feladata.
– Szóval ő is tudja. Mondhatom szép. Maholnap az utcára kerülünk.
– Csak te, mert az anyu összejött valami pénzes pasassal.
– Kivel?!
– Egy végrehajtóval, aki már el akarta vinni a kocsit, de haladékot kaptunk tőle. Azt ígérte a bácsi, hogy segít az ügyünkben, ha hozzáköltözünk.
– Hozzáköltözünk?
– Te nem, csak a többiek.
– Értem.
– Téged nem zavar, ha hozzáköltözünk?
– Hogy őszinte legyek, nem. Az asszony kikészít, a nővéredet pedig csak a disco meg a fiúk érdeklik. Ezt a lakásnak nevezett egérlyukat cseppet se sajnálom, és van némi dugi pénzem. Egyébként pedig sokat gondolkodtam rajt, hogy át kellene mennem egy másik céghez, így legalább eldőlt a dolog.
– A pénzes pasas azt mondta, te egy lúzer vagy. Mi az a lúzer?
– A pénzes pasas pár hónap múlva örülni fog, ha megszabadulhat az anyádtól. Akkor majd kiderül, melyikünk a lúzer. Most hagyj békén, légy szíves, mert el kell olvasnom a friss híreket.
– Az én híreim nem voltak elég jók?
– De azok voltak. Eredj szépen játszani!
– Átmehetek Béla bácsiékhoz? Ma is kártyapartit rendeznek a kollégákkal.
– Menj csak! Hátha hallasz még valami érdekeset. Most majdnem sikerült felbosszantanod. Talán egyszer újságíró lesz belőled. Megvan hozzá tehetséged.

Lajoska az ajtó felé indult. Az összes története kacsa volt csupán, de örült neki, hogy aznap délután majdnem sikerült felbosszantania a halvérű édesapját. Ezt a napot piros betűs ünnepként jegyezte fel a naptárában.