Gondolatok karácsony táján

Ó egek! Küldjetek egy új messiást,
ki tud hozni a földre új megváltást,
mert gonosszá vált köröttünk a világ.
Távol, messze tőlünk, sok határon túl
bombák hullanak, és golyók repülnek,
mi reménye marad ott az embernek?
Hol tűzzel-vassal terjesztik a hitet,
és porban gurulnak levágott fejek,
Istenem, mindezt hogy nézheted?!
De itt vagyunk mi, saját hazánkban jaj!
Ki űzi el a farizeusokat?
Kik luxusban dőzsölnek palotákban,
a nép pénzét önös célra használva,
Barátoknak is jut, őket gazdagítják,
míg az éhség tombol sok nyomor tanyán.
Betegségek tizedelik a népet,
kenyérre sem jut, nemhogy gyógyszerekre!
Orvosok nézik bénán, keserűen,
pénz, eszköz hiányában tehetetlen.
Sok százezer, ki elhagyta a hazát,
s idegenben marja őket a honvágy,
de otthagyni, hazajönni nem lehet,
megélhetést itthon hiába keres.
A szükség törvényt bont, én csak esdeklek,
hallgasd meg hát gyötrő, könyörgő imám:
küldj nekünk kérlek hatékony messiást,
ki hoz nekünk új, tisztító megváltást!