Téli hétköznapok

Hideg már kinn a lóca,
fába bújt a kabóca.
Mari nénin nagykabát,
betakarja a farát.

Nem fázik meg a veréb,
ha ugrál s nem félre lép.
Miről szólna a pletyka,
ki jött tegnap, mi megy ma.

Télen az is nagy kaland,
ha turbékol a vadgalamb.
Berekedt az érckakas,
nem csoda hisz oly magas.

Hol gyökér van nagy a gond,
fejét töri a vakond.
Jól hall pedig nincs füle,
el is van hát nélküle.

Nincsen lába kacsiba
házba bújt már a csiga
Az sem baj, ha havazik,
nem éhezik tavaszig.

Fákon nincs már paróka,
lopni jár el a róka,
de a Bodri éber volt,
nem esett szégyenfolt.