Nézlek sohasem ismertelek.
Szólsz hangod a semmibe vész.
Tekintetem nem simogat.
Csókom sem borítja tested.
Kértem én a szerelmedet?
Ülünk a sötét felhők alatt,
hallgatjuk a borzas néma madarakat.
Rám csodálkozol ki is vagyok én?
Közöny
By Csonka Mária
6 hozzászólás
Kedves Mária!
Érdekes kis "kedves" vers.Nekem tetszett!
P:Ági
Köszönöm, hogy olvastad.
P:Mária
Kedves Maria!
Különösen megfogtak ezek a sorok:
"hallgatjuk a borzas néma madarakat.
Rám csodálkozol ki is vagyok én?"
Hányszor érezzük ezt az életben!
Nem ismerjükl egymást!
Az ember ´magával van elfoglalva
mást nem lát maga körül!
Szeretettel gratulálok:sailor
Szép napot!
Kedves Sailor!
Pont ezt akartam kifejezni a verssel amit te leírtál.
Köszönöm, hogy olvastad.
Szép napot neked is!
Szeretettel:Mária
Kedves Mária !
Örülök,hogy újra írsz és hogy újra olvashatlak.
Remélem folytatod.
Szeretettel: Zsu
Kedves Zsu!
Köszönöm szépen éle virulok és leszek…… még egy darabig.
Szeretettel:Mária