Sándor papagáj ballépése

Íbisz Izolda a kolóniától lemaradva békésen evett. Nagyon finom lehetett az iszapban keresgélni a csemegéket. Itt is volt egy, ott is volt egy finom falat. Egyszer csak hirtelen öklendezni, majd fuldokolni kezdett. Sándor papagáj, aki épp arra járt, csodálkozva nézte.
– Hát te mit csinálsz? – Miután Íbisz Izolda az öklendezéstől, és a fuldokolástól válaszolni se tudott, a Sándor papagáj otthagyta.
– Nyafi ezt meglátta és rákiáltott:
– Nem szégyelled magad?
– Miért? Nem csináltam semmit! – felelte Sándor papagáj.
– Hát éppen ez az! – felelte Nyafi, aki sürgősen a közelben levő kolóniához szaladt hangos segítségkiáltásokkal. Szerencsére hamar megérkezett a segítő csapat, még éppen időben. Először megpróbálták eltávolítani a mellé nyelt falatkát, majd megpróbálták hánytatni, köhögtetni. Mivel ez sem segített, elkezdték ütögetni a lapockák közötti területet. Egyszer csak, mint a nyíl, mintha puskából lőtték volna ki, úgy repült ki a falatka Íbisz Izolda torkából. Miután megkönnyebbült, könnyes szemmel köszönte meg Nyafinak és társainak a segítséget. Sándor papagáj pedig bocsánatot kért.

Kérdések: Mit jelent a mese címe? Hogy oldódott meg a probléma? Képzeld magad Sándor papagáj, majd Nyafi helyébe. Te mit tettél volna? Mit szeretnél még elmondani a mesével kapcsolatban?