Dalma ezt még sohasem mondta és egyszer sem éreztette vele, hogy ennyire akarja őt. Önkéntelenül mondta ki, hogy én is, aztán hagyta, hogy megtörténjen az, amit már nem lehetett elkerülni. Dorina hálásan bújt hozzá. Ez volt a legszebb születésnapom mondta. Nekem is kicsikém, drága egyetlenem. Bár a látszatra vigyáztak, minden alkalmat kihasználtak az együttlétre, mely egyre csodálatosabbá vált számukra.
Eljött a hét vége. Laci Dalma elé ment. Lelkesen mutatta neki a szállodát.
– Hol van Dorina?
– Összebarátkozott egy korabeli kislánnyal, Lilivel, akinek az anyukája befizette őket egy hajókirándulásra.
– Azért jobban örültem volna, ha vár engem – mondta bosszúsan az asszony.
– Van kedved szétnézni, vagy lejönni a tengerpartra?
– Nincs. Előbb le akarok tusolni majd átöltözni. Azt hiszem le is pihenek egy kicsit.
– Bekísérlek a szobánkba. Hozzak neked valamit? Nem vagy éhes?
– Nem, elég volt, amit a repülőgépen ettem.
– Jó, akkor nem zavarlak. A teraszon leszek, ott megtalálsz, ha kipihented magad.
Időközben megérkeztek a kirándulók is. Dorina édesanyádnak nem esett jól, hogy nem vártad őt – fedte Laci.
Hol van? Lefeküdt egy kicsit, de szerintem nyugodtan bemehetsz hozzá. Nem zavarom, ha kipihente magát, akkor úgy is találkozunk.
Elérkezett az éjszaka. Laci átölelte Dalmát, azonban az asszony azt kérte, hogy most hagyja, mert épp női „baja” van.
– Egyébként már holnap utazom, mert a vasárnapi gépre nem volt hely. Ezt a kis időt Dorinával szeretném tölteni, elvégre születésnapja van. Elmegyünk és veszek neki valami szép ajándékot.
– Szívesen veletek tartok, ajánlotta fel Laci.
– Szeretnék kettesben lenni a lányommal. Alig látom őt, és érzem, hogy eltávolodott tőlem.
– Megértelek, akkor érezzétek jól magatokat!
Dorina nagyon szép ékszert kapott az édesanyjától, akit szeretettel megölelt és néhány könnycseppet is elmorzsolt a szeméből, mikor felszállt a gépre.
– Anyu vigyázz magadra!
– Ne félts kicsim, még egy hét és te is otthon leszel.
Dorina felment a szobába. Laci lesétált a partra. Később a lány is lement és megkérdezte
– Miért nem jöttél utánam?
– Azt gondoltam, hogy pihenni akarsz.
– Nevezhetjük annak is. Gyere!
Erre szaladni kezdett. A szobába érve fürdőruháját ledobta, megfogta Laci kezét és az ágyhoz húzta.
Dorina, láttam, hogy könnyeztél, azt hittem, megbántad azt, amit tettünk. Nem, már évek óta erről álmodozom. Tudom, hogy nem merted, mert kislány voltam.
– Most is az vagy.
– Nem mondod komolyan?
– Felelős vagyok érted, ráadásul a nevelő apád vagyok.
– Annál jobban ismerlek és tudom, hogy ki kell nekem.
– Mi lesz, ha hazamegyünk?
– Semmi. Anya nem sokat van otthon, folytatjuk, amit itt elkezdtünk. Más lánynak is van pasija. Ne félj, attól még tanulni fogok, nem változik semmi, csak annyi, hogy ez is része lesz az életemnek.
– Jó, és én hogy nézzek édesanyád szemébe?
– Ahogy ő a tiedbe.
– És te?
– Téged nem zavar, hogy édesanyád párja vagyok?
– De, már évek óta zavar.
– Hogyhogy?
– Tudod, egyszer valóban volt olyan, hogy rosszat álmodtam. Felkeltem és kicsit hallgatóztam, furcsa hangok szűrődtek ki a szobából, ezért bekukucskáltam. Azért akartam, hogy mellém feküdj.
– Dorina hogy képzelted? Nem gondolhattad komolyan, hogy hozzád nyúlok?
– Nem, de szerettelek és megbíztam benned. Érezni akartam a tested melegét, és…
– Folytasd, ha már elkezdted!
– Azt szerettem volna, hogy úgy simogass, ahogy anyát.
– Dorina, ha már szóba hoztad, hogy volt felvilágosítás és édesanyád is elmondott mindent, akkor azt is tudnod kellett, hogy nem csinálhattam ilyent.
– Tudtam, de annyira felizgatott, amit láttam. Az egészet végig néztem. Még azt se vettétek észre, hogy résnyire kinyitottam az ajtót. Láttam, hogy mit csináltál anyával, és azt is, hogy ő ezt mennyire élvezte. Nem tudtam utána aludni. Sokszor álmodtam azt, hogy velem teszed. Akartam, hogy tudd, hogy már „nő” vagyok.
– Én viszont mehettem volna a börtönbe. Egyébként most sem tehettem volna meg azt, ami megtörtént közöttünk.
– Valamikor tizenhat évesen már szültek a nők.
– Igen, de most más játékszabályok vannak.
– Ja, nem szülnek, ennyi változott. Laci hidd el, a legtöbb lánynak van „barátja”, lökött kis serdülők, akik azt se tudják, mi jó egy nőnek, mégis csinálják.
– Te pedig tapasztalt vagy és úgy bántál velem, mint egy hímes tojással.
– Mert az vagy Dorina, ráadásul a nevelt lányom. Nagyon szégyellem, hogy ez megtörténhetett.
– Jobban örültél volna, ha mással csinálom? Neked őriztem meg magam. Én akartam, mint egykor anyám. Ilyen vagyok, úgy látszik, tőle örököltem. Tudom, hogy anyám a párod, persze, hogy zavar, ha vele csinálod. Ne aggódj, többet nem lestelek ki benneteket, elég volt egy alkalom is, hogy folyton arról álmodozzam, hogy egyszer engem fogsz így ölelni és csókolni. Nem vagyok gyerek, tudod, hogy sokkal komolyabb és érettebb vagyok a korosztályomnál. Kell nekem a szerelem, soha nem fogom megbánni ezt a születésnapi ajándékot és elfelejteni sem az itt töltött napokat. Bármi történjen is az életemben, az első szerelmet nem felejtem el, különösen, hogy ennyire vágytam rá. Fantasztikus voltál, felülmúltad a képzeletem is! El se akartam hinni, hogy tényleg megtörtént, hiszen annyiszor átéltem már álmomban. Annyira szeretlek! Ne hagyj el szerelmem és hagyd már abba az önmarcangolást! Nem, soha nem éltél vissza semmivel sem! Én akartam, de tudom, hogy nem volt ellenedre. Miért nem ismered el, hogy Te is szeretsz? Igen, akkor bevallottad, de most visszakozol, furdal a lelkiismeret, pedig tudod, hogy érett nő vagyok és tudom, hogy mit akarok, pontosabban, hogy kit.