Elmentél, elhagytál,
Szívemben, jéghegyeket hagytál.
Fájó szívem, érted remeg,
Most, hogy egyedül hagytál.
Nézz bele a szemeimbe,
Olvasd ki mit is érzek,
Ha a szavaim, már nem is,
De a szemeim, elárulnak mindent.
Ref.:
Maradj velem kérlek,
Ne hagyj soha többé el,
Fogadjunk, örök hűséget,
Mert szeretlek én téged,
Szívem már csak a tiéd,
Ezt neked adtam régen,
Éljünk boldogan együtt,
Mert szeretlek én téged.
Szívem darabokra hullott,
Mikor az ajtót te becsuktad.
Akkor jöttem én rá igazán,
Mikor a szívem nagyokat dobbant.
Szívünk egy ritmusra dobban,
Ha mi meglátjuk egymást.
Így lett hát két emberből,
Végül is egy szerelmes pár.
Ref:
Maradj velem kérlek,
Ne hagyj soha többé el,
Fogadjunk, örök hűséget,
Mert szeretlek én téged,
Szívem már csak a tiéd,
Ezt neked adtam régen,
Éljünk boldogan együtt,
Mert szeretlek én téged.
Ref. :
Maradj velem kérlek,
Ne hagyj soha többé el,
Fogadjunk, örök hűséget,
Mert szeretlek én téged,
Szívem már csak a tiéd,
Ezt neked adtam régen,
Éljünk boldogan együtt,
Mert szeretlek én téged.
4 hozzászólás
Mindig annak fáj a szakítás, aki jobban szeret. Akit viszont már mást szeret, azt nem hatják meg az érzéseink.
Fájdalmas sorok, melyben mégis benne van a remény is, hogy a szeretett férfi még visszatérhet.
Szeretettel: Rita 🙂
Hát igen. 🙂
Virginia
Kedves Viktoria!
“Ha a szavaim, már nem is,
De a szemeim, elárulnak mindent.”
Igen,a szemek sok mindent elárulnak!
Gratulálok:sailor
Sép napot!
Köszönöm 🙂