Ébressz fel őrült vad álmaimból,
szólj ha messzire szállok,
testemen túl, a felhőkben járok.
Beszélj hozzám szavad megfog, visszatart,
nélküled a magány leple betakart.
Kelts fel félelmetes álmomból,
kiálts rám ha messze vagyok, a távolból.
Hangodra hirtelen visszaszállok,
minden szavadban magamra találok.
Fentről látom álmomban arcodat,
a múlt idézte mára kisimult ráncokat.
Lassan lehajolva elsöpröm bánatod,
mit az idő terhe rád rakott.
Mert veled édes álom az élet,
ne ébressz fel, inkább…
álmodj velem kérlek!
Mikor már megvénülve, álmodunk ketten,
elmondom, veled boldog lehettem!
8 hozzászólás
Kedvesed
Válasza lehetne!
Lelkem nekekem is felhőkben jár,
Így ott bizton rád talál!
Pihével szárnyán gondolatim,
Távolból is hallják hívó szavaid!
Szédülve, boldogan együtt szállunk,
Hogy a magány, kertjére ne leljen nálunk!
Gyönyörű!
🙂
Az is, ha ilyen társ van valaki mellett az életben, akiről ilyen szeretettel és megbecsüléssel lehet írni, és az is, hogy tisztában vagy azzal, mi az igazán fontos az életünkben. Műved számomra ezt is fellvillantja; az életből, az igazán fontosat.
Köszönet ezért a gyönyörű versért, és a benne lévő gondolatokért.
Szeretettel: Adrien
Kedves Dóri
Nagyon szép amit írtál.Igen, valóban lehetne ez a válasza, hisz minden örömömben, és bánatomban velem van, ami viszont is így van.Ez egy sajnos kései, de remélem örök szerelem.Mindketten elkövettük azt a hibát, hogy nem kerestük egymást.Tán nagyon sok mindent megúsztunk volna ebben az életben, ami örökös és el nem tűnő heget hagy lelkünkön.
Köszönöm neked!
Szeretettel:Kriszti
Kedves Adrienn
Nagyon nagy örömet szerzel minden hozzászólásoddal, és mint egy különös, és ismeretlen ismerős várom mindig, hogy írj.Én is köszönöm ezt neked!
Tudod, nagyon nagy ajándék nekem a párom, hisz az én életem sajnos, a majd 38 év alatt, összegyűjtötte mind azt a keservet, amit az ember sokszor 70éves korág sem él át.Betegség, és ,,sebek”.No de ezt félre téve, hisz mindenkinek meg van a ,,keresztje”VÉGRE BOLDOG VAGYOK!Most már úgy tekintek vissza a az elmúlt évekre, mint egy nagy próbatétel, hogy vajon, megérdemlem e ezt a nagy boldogságot.A mindig felém nyúlló karokat, és az önzetlen szerelmet.
Köszönöm, hogy nálam jártál, nagyon nagyon jólesett!
Szeretettel, és baráti öleléssel:Kriszti
Krisztina, versed igaz érzelmeket tolmácsol, ezáltal válik még szebbé. Katalin
Köszönöm Kedve Katalin.Tudod, nem csak érzelmeket, igaz valós álmokat…
Szeretettel:Kriszti
Nagyon szép, boldog vers, öröm ilyet olvasni, gratulálok Krisztina!:)
Köszönöm, neked is, mindig örömmel tölt el , ha látom, nálam jártál.Sajnos nekem ez mostanában, kevésbé sikerül.
Szeretettel:Kriszti