mert ez egy álom:
és a néhány emelet
a világ – lehet
hogy a felhőkig járom
fent az Istenek
nevetnek a padláson
és én úgy játszom
mint egy ártatlan gyerek
tán´ költő leszek
ha megtalálom kulcsom
de felébredek
a ház előtt lom
sárguló idő pereg
a vakolaton
6 hozzászólás
Szia!
Nekem ez nagyon bejött! Főleg ez tetszik: “fent az Istenek
nevetnek a padláson”.
Üdv, Kini
Köszönöm.
Ez a vers talán kicsit érthetetlen… egy álom és egy megtörtént eset összekapcsolása.
sn
Az, hogy érthetetlen szerintem a vers velejárója. Hiszen azért vers egy vers, mert nem köznyelven íródott. Nekem is nagyon tetszik.
Nem feltétlenül… én rendszerint törekszem az érthetőségre (szemben a mostani irányzatokkal).
köszönöm véleményedet.
sn
Nekem is nagyon tetszett, nagyon is érthető:)
Kedves sn, te nem leszel költő, hanem már az vagy. 🙂
Irigyellek kicsit.