És vírusos a gépem
Vírusként élünk
Vírusos az élet
Meg is tettünk mi mindent érte
Persze a vakcinát te sem kérted
Ha csecsemő lennék egy anyaméhben
Vajon világra jönnék-e ebben az évben?
Erkölcstelen sorsunkba, mélyen belenézve
A lelkiismeret sem furdal pedig valójában kéne
Éva is csak mindig az almát nézte
Tekintetében ott tükröződik az ördög képe
Árnyékot vetve arra is ki még menekülhet
Így pusztul el minden minek nem kéne
Vírus van a levegőben
By Metoo
1 hozzászólás
Nagyon pesszimista sorok, ám jogosok, viszont minél nagyobb a sötétség, annál jobban látszik még a legkisebb fény is és a szeretet és jóság sohasem hal ki a világból. Többnyire a bajban lehet észrevenni, hogy milyen nyújtanak segítő kezet.
Szeretettel: Rita 🙂