November van, megjött újra,
gólya szállt el hosszú útra.
Víg ősz tarka ruhát öltött,
a bálban édes bort töltött.
Ettek-ittak, jót mulattak,
méla csendet nem mutattak.
Aztán fújt, suttogott a szél,
s a föld bágyadtan elalélt.
Betakarta avarpaplan,
cirógatta szellőbalzsam.
Elaltatta szelíd hárfa,
csókjaival körbe zárta.
3 hozzászólás
“Betakarta avarpaplan,
cirógatta szellőbalzsam.
Elaltatta szelíd hárfa,
csókjaival körbe zárta.”
Csodaszép sorok.
Szeretettel és tetszéssel olvastam: Rita 🙂
Kedves Rita!
Köszönöm szépen kedves szavaid:
Zsuzsa
Kedves Rita!
Különösen tetszett a befejezés!
Idézni akartam,de látom Rita megelözött!
“Betakarta avarpaplan,” ésés
Nagyon szép költöi képek!
Gratulálok:sailor
Legyen szép estéd!