Szürkület- tájt kap erőre
ezer kétség,
mi őrült erővel tép szét,
s dob előre.
Folyó dalol,
gyilkos igét mormol.
Kábán vonszolod el magad,
a bűvkörből,
mi elmédben vadul hőzöng,
s mindent tagad.
Hangosan szól,
mégse hallod, ostoba.
Vérben ázott kőre lépve
kétség csitul,
de féltő jobb gyászba borul,
s nem vagy védve.
Büszke kőhíd
épp most omlik össze.
2 hozzászólás
Tulajdonképpen itt három verset is láthatunk, a sima betűset, a dőlt betűset, és együtt értelmezve. Ötletes megoldás.
igen, de legjobban az utolsó verzió adja ki a vers egészét. Köszönöm.