kávája hűvös vödre láncos
fala molyhos körül virágos
titok veszi körül járatlan
sűrű bús erdő olthatatlan
szomjad ha támad megtalálod
ha nem keresed is meglátod
nézz bele bátran és megérted
miért oly mély sötét a léted
benne arcod kétszereződik
lelked is visszatükröződik
igaz valód néz vissza onnan
felhők fölül még magasabban
a föld alól is még mélyebben
jelen jövő és múlt életben
ha belenéztél nincs más hátra
ne hallgass többé külvilágra
ne vess követ tiszta vizébe
lesüllyed annak legmélyére
onnan is veti a hullámot
fodrozódása lidércálmot
keserűséget balszerencsét
szeretet helyett egy tál lencsét
ad neked érte gyűrűződik
a kút falával megütközik
életed végén visszahallod
saját kétségbeesett hangod
hiába vívtál győztes harcot
nem tudhatod majd a visszhangot
elcsitítani visszafogni
kölcsön kapottat visszaadni
elmulasztottat véghezvinni
vétked bűneid jóvátenni
ne vess követ tiszta vizébe
hogyha ráhajolsz peremére
higgyél szemednek és a kútnak
maradj meg mindig mindig jónak
maradj meg tisztán hófehéren
felhőtlenül a felhős égen
maradj közepén igaz útnak
akárhogy csábítgat a holnap
ne feledd a kútban a képet
ez vezérelje mindig a lépted
2023. augusztus
8 hozzászólás
Kedes Dona!
Remek vers!
A cím maga nagyon eltalált:
” A lélek kútja ”
Belenézni sokszor nem könyü,mert olyan
dolgokat fedezhetünk fel,amelyeket szégyelnénk!
A lelkiismeret kútját szeretnénk mindig tisztának látni,
csak sokszor felkavarják,bemocskolják a külsö behatások!
“miért oly mély sötét a léted
benne arcod kétszereződik
lelked is visszatükröződik
igaz valód néz vissza onnan”
Nem lehet becsapni,mindig a szintiszta igazságot
tükrözi vissza!
“ne hallgass többé külvilágra
ne vess követ tiszta vizébe
lesüllyed annak legmélyére”
Egyszerüen lehettelen nem idézni soraidat annyira eltaláltak,
hasonlataid csodásak.
Jó tanács,nem kell hallgatni a külvilágra mert sokszor becsap,
olcsó értékeit akarja eladni,nem érdekli mit érzel igazán,
fontos, hogy kielégitsd kapzsiságát!
Ha egyszer engedsz a csábítáoknak,nem könnyü újra magadhoz találni
“maradj meg mindig mindig jónak
maradj meg tisztán hófehéren
felhőtlenül a felhős égen”
Nagyon szép és jó tanácsok,csak ha a betartásuk nem lennének olyan nehézek!
Talán azért is kell-ene minden nap belenézni lelkünk kútjába,
hogy lássuk mi zavarta fel vizét,mennyire tiszta.
Gratulálok remek versedre!
Szeretettel:sailor
Legyen szép napod!
Kedves Sailor!
Köszönöm részletes elemzésed, és hogy egyetértesz velem sok mindenben. Bizony, nem könnyű belenézni lelkünk kútjába, de időről időre muszáj, hogy tudja az ember, hol tart. Mert igaz, nem lehet becsapni. Átmenetileg el lehet hallgattatni a lelkiismeret hangját, de sokáig nem, és nem is tanácsos. Igazad van, ha egyszer enged az ember a csábításnak, nehéz újra visszatalálni. És az is igaz, hogy nem könnyű a jó tanácsokat betartani, mindig az igaz úton maradni, mert utólag mindig okos az ember, de a pillanat mámorában, a jelen káoszában nem mindig lát tisztán az ember.
Köszönöm a gratulációt.
Szeretettel:
Dona
Legyen szép napod!
Versen tiszta kedves Dona!
Itt visszhangzik minden sora.
Szeretettel.
Yoco
Kedves Yoco!
Örülök, hogy benéztél hozzám, köszönöm. És azt is, hogy visszhangra talált benned a vers. /No meg persze a kedves versikét is./
Szeretettel:
Dona
Drága Dona,
lélegzetelállitóan szépséges ez a versed…lelked kútjának mélységeit/szépségeit tükrözi.
Már a versinditásba is beleszerettem:
“kávája hűvös vödre láncos
fala molyhos körül virágos
titok veszi körül járatlan
sűrű bús erdő olthatatlan
szomjad ha támad megtalálod”
Igazi énünket mutatja meg ha belenézünk.
“nézz bele bátran és megérted
miért oly mély sötét a léted”- mert a környezeti hatások determinálják.
Soha nem szabad a külvilágra hallgatni csakis a lelkiismeret szavára , az nem csap be…az Isten szava bennünk, képesség hogy az ember saját cselekedete és erkölcsi mivolta fölött ítéletet mondjon. Őszintén nyilatkozik a dolgok tetsző vagy nem tetsző voltáról és az erkölcsi ítélet az akaratra vonatkozik s annak értékét nyilvánítja.A lelkiismeret ereje fokozódhat és hanyatlódhat, aki folyton lábbal tiporja vagy lábbal taposva látja az erkölcsi ítéletet, annak lelkiismerete hanyatlott, míg a gondos erkölcsi nevelés azon van, hogy mindig megélesítse és élességét megőrizze.Mind tartalmát, mind erejét illetőleg függ a történeti fejlődéstől, ez egyéni neveléstől, életkörülményektől, környezettől, korszellemtől.Nem állandó erő, hanem a társadalmi élet produktuma.
Különleges erkölcsi adottság, mely az erény és az isteniség útját mutatja. Olyan halkan szól hozzánk, hogy alig lehet meghallani. Könnyű elnyomni, hangja mégis oly? tiszta, hogy lehetetlen figyelmen kívül hagyni. Felette áll minden racionális érvnek, parttalan vitának. Ha megszólal, azonnali, kötelező érvényű parancsot ad, utasít, hogy merítkezzünk meg az erkölcsi tisztaságban.
Ha nem használjuk, a lelkiismeret eltompul. Ha nem jól használjuk, vagy visszaélünk vele, akár végleg el is hallgathat. A gonoszság és bűn elferdíti és véglegesen ki is olthatja .Csak az erkölcsös ember tudja használni a lelkiismeret kényes műszerét és csupán ő hallja tisztán a lélek belső hangját. A bűn útját járó emberből kivész ez a képesség hiszen a gonoszság és tisztátalanság hatására lelkiismerete elveszíti kifinomult érzékenységét, ezért nem tudja megkülönböztetni a jót a rossztól. Ha ma rosszat teszünk és bűnös módon járunk el, s mindezt félvállról vesszük, holnap már egy súlyosabb bűn elkövetése sem okoz gondot. Ha egyetlen bűnt átengedünk lelkiismeretünk szűrőjén, és hagyjuk hogy ott elidőzzék, szabad utat engedünk a bűnök tömege számára. Ha egy becsületes ember hagyja magát megvesztegetni,az első alkalommal elborzad tettétől. Lázas lelkiismerete reszket és fél. Rettenetesen érzi magát. Ha tettét többször megismétli, lelkiismerete eltompul, érzékei becsapják. Még csak kényelmetlenül sem érzi magát. Ha egy erényes ember először jár rossz hírű házban, lelkiismerete fellázad, elborzad. Ha gyakran visszatér, lelkiismerete elhallgat, már nem érez semmit. A lelkiismeret belső mechanizmusa rendkívül bonyolult és érzékeny. Csak úgy tarthatjuk működésben, ha mindig helyesen cselekszünk.Amennyire fontos a jó egészség a testnek, ugyanolyan fontos a tiszta lelkiismeret a léleknek. Ha az ember jót cselekszik, gyakorolja az erényeket és erkölcsös életet él, lelkét belülről fakadó elégedettség tölti el. Óriási szükség van arra, hogy leporoljuk elménk rádióját és ráhangolódjunk a jó frekvenciájára ahogy ezt ki is fejted a következő sorokban.
?maradj meg mindig mindig jónak
maradj meg tisztán hófehéren
felhőtlenül a felhős égen?
A lélek kútja a legrejtettebb magva egy embernek és szentély, ahol egyedül van a benne élő Istennel akinek a szava felhangzik a lélek mélyéről.
Gyönyörűszép és bölcs tanácsal zársz:
“maradj közepén igaz útnak
akárhogy csábítgat a holnap
ne feledd a kútban a képet
ez vezérelje mindig a lépted”
Iránytűs versed esztétikai csoda.:) Beleszerettem. Köszönöm az élményt és mély elismeréssel gratulálok.
M.
Drága Napfény!
Köszönöm értő, filozófiai mélységű, értelmező hozzászólásodat. Bizony, a lelkiismeret ilyen: mindig szól, mindig tudja, mi a helyes, csak mi nem mindig figyelünk rá, nem mindig halljuk meg a hangját, vagy ha meghalljuk is, elnyomjuk magunkban. Utólag viszont mindig megvan a böjtje. Igazad van, nem a külvilágra kell hallgatni, csak a lelkiismeret szavára, ha igaz úton akarunk maradni, mert az mindig az erény útját mutatja. Abban nem hiszek, hogy – ha valakiben megvolt – végleg el lehet hallgattatni, kiirtani magunkból. Elnyomni, tompítani, lehalkítani lehet, de végleg törölni nem, előbb-utóbb feltámad /l. bűnbánók, megtértek, tetteiket megbánó bűnözők stb./ Viszont, ahol úgy tűnik, nincs, ott sajnos nem is volt /l. tetteiket meg nem bánó gyilkosok/, és tudom, hogy a pszichológusok ezért megköveznének, de ez a torz jellem sajnos – szerintem – veleszületett, talán genetikai, idegrendszeri hiba, de már kicsi korban felismerhető, és a legjobb nevelés sem tud változtatni rajta. /Ranschburg Jenő, aki pedig elismert pszichológus volt, egy könyvében leírta, hogy már óvodás korban fel lehet ismerni ezeket a jegyeket. Tanári pályafutásom során egy ilyen gyerekkel találkoztam, 5. osztályban, és amikor belenéztem a hideg kék szemébe, rögtön tudtam, kivel állok szemben. És félreértés ne essék: nem volt rossz, nem nagyon kellett rászólni órán, nem volt rossz tanuló, semmi látványos külső dologgal nem hívta fel magára a figyelmet. Én kifejezetten csíptem a huncut gyerekeket, tehát nem a “rosszasággal” egyenértékű, a legtöbb, iskolában ún. “rossz” gyerekből hála Istennek tisztességes ember lesz. Ez egy egészen más dolog. És bármennyire hihetetlen, nincs lelkiismeretük, lelkiismeret-furdalásuk pedig főleg nincs. – Ez most megint jó vitatéma lehet./
A fokozatos romlást, ahogy leírod, abban teljesen igazad van, el lehet jutni odáig, hogy az ember teljesen eltompul, már nem is érzékeny, nem tesz különbséget jó és rossz között, egyre súlyosabb bűnöket követ el, és ezért nem is furdalja már a lelkiismeret. De, ahogy írod: “A lélek kútja a legrejtettebb magva egy embernek és szentély, ahol egyedül van a benne élő Istennel akinek a szava felhangzik a lélek mélyéről.” Vagy ha nem Isten, a gyermekkorban kapott erkölcsi nevelés szava, valami kis pici mag, a lélek legmélyének apró magocskája, amiben még pislákol valami jó, akinek/aminek szava végül mégiscsak meghallatszik, ha halkan is, és van az ilyen mélyre süllyedésből is visszatérés /még ha sokuknál csak a büntetés hatására is/, felerősödhet újra a lelkiismeret szava.
Köszönöm a szép szavakat, az elismerést és a gratulációt.
Szeretettel:
Dona
Kedves Dona!
Ismét rendkívülit hoztál. Minden soráról lehetne írni, de nekem legjobban a befejező sorok tetszenek:
“ne vess követ tiszta vizébe
hogyha ráhajolsz peremére
higgyél szemednek és a kútnak
maradj meg mindig mindig jónak
maradj meg tisztán hófehéren
felhőtlenül a felhős égen
maradj közepén igaz útnak
akárhogy csábítgat a holnap
ne feledd a kútban a képet
ez vezérelje mindig a lépted”
Másképp nem érdemes.
Szeretettel: Rita
Kedves Rita!
Köszönöm hozzászólásodat, örülök, hogy tetszett a vers. Nem könnyű, de az az emberhez méltó, ha mindig hallgatunk a lelkiismeret szavára, és az igaz úton járunk. Igazad van: “másképp nem érdemes”.
Szeretettel:
Dona