Nincsen semmihez sem, kedvem
Szomorúság lakik bennem!
Bánat érte a szívemet
Senki azt, nem gyógyítja meg!
A volt szerető sosem nyugszik
Állandóan üzenget itt!
Nem elég a saját párja,
Más szerelmét is kívánja!
Igaz a férj beteg öreg,
Ezért másét kívánta meg!
Ő, pedig nem veszi észre,
Hogy csak pótszerként kéne!
Elfáradtam a sok harcba,
A szívem már, nem bírja!
Ezer sebtől sajog, vérzik
Megszakadása így, nem késik!
Hiába mondod, hogy szeretsz
Nem tudom, hogy higgyem ezt!
Mikor mindig kiderül a valóság,
Hogy vele is találkoztál!
Nem osztozom én senkivel
A férjemet vidd, hát el!
Tisztesség egy cseppnyi sem,
Szorult beléd Icukám!
Barátságodból nem kértem.
Pedig fölajánlottad régen!
Nincs gyomrom az ilyesmihez,
Hogy férjemen osztozzunk meg!