Engedj közel,
vagy taszíts,
csak érints,
vagy ha sírsz
legyen könnyed
arcomon simító
könnycsepp.
Zokogj, ha
könnyebb a bánat,
kacagj, ha
ajkaid mint
régen, újra
nevetni vágynak.
Engedj közel,
remegő ujjad
legyen testemnek
simító álom,
merülni hajadnak
hullámtengerébe
vágyom,
beszívni illatod,
szállni magasra,
süllyedni óceán
színtelen mélyre,
lebegni veled,
csitulni új ébredésre.
7 hozzászólás
Jó volt olvasni…
Először is gratulálok. Szép vers, és végre nem dalszöveg-ízű nyálfolyam, és hatása is, hangulata is van. Pedig a Napvilágnál ebben a kategóriában ez ritka….
Csak néhány aprósággal bántanálak Pl:
“Zokogj, ha
könnyebb a bánat,” – Nyelvtanilag nincs benne hiba, de értelmi szempontból… Nem tudom, mond e valaki valaha ilyet.
Igazából a második a szakasz fogott meg… Tényleg jó!
Csak ezt nem tudom beletenni.:
“beszívni illatod,
szállni magasra,” Kell bele, de nem biztos, hoogy oda. Picit a levegőbe lóg, de ami jobban zavar, hogy szétvágja szakaszt, …Nincs válaszrím, sem… Nem tudom… :o)
Kösz az értékelést, örülök, hogy elolvastad. Valószínű igazad van. Ami mentségemre szolgál, álltalában a verseim nem érlelődnek sokáig, legtöbbet spontán azonnal írom, így természetes hogy lehetne javítani rajtuk. Örülnék, ha több versemet is átolvasnád, szivesen veszem a kritikát. Kösz! Öregsam.
Kicsengetted a vers végét. Szép. Az egész.
🙂
szia
Siklik az ember szeme,ahogy olvassa, tetszik a hangzás, gyönyörűek a képek.
“Zokogj, ha könnyebb a bánat”-talán csak annyi kellene bele,hogy :Zokogj, ha úgy könnyebb a bánat”….de engem nem zavart így sem.
Gyönyörű ez a versed is, öröm volt olvasni.
Egyszerű, de mégis hatalmas erővel bír, én úgy érzem! Gyönyörű!!