Itt az életem

Messzire elvágyom hol valaki integet,
S e valakire gondolva őszintén a szépet
Álmodom, de ki tudja meddig hív a sors
Hírvivője, hisz most akár meg kell halnom,
Akár a gyönyör hangját hallom, nem sokallom
Boldogság szárnyán repülve csókos vigaszom.
Hallgatnám örökkön cserfes csacsogásod,
Kedves, gondtalan, vonzó ragyogásod,
Akárki küldött nekem most végre megfogadom
Tanácsát, s a vágyat s szerelmet befogadom.
Holnapra sem gondolok, csak a mának álmodom,
S ha eggyütt e pillanatot megéljük-fogadkozom
Boldogan, a derű s jókedv nem lesz otthontalan,
Mikor ó Karácsony este elsőt mozdul a hasadban.
Véges világban várjuk végtelen szeretetben
Gyermekünk,mi többet adhatnék neked ebben
A rövid életben,s te mi mást adhatnál énnekem,
Fogadd el hát,mert neked felajanlom:most, itt, az életem.