Szeress úgy, mint ahogy soha,
Mely szívemet megnyugtatja!
Minden vágyam, hinni neked,
Ez most elég nehezen megy!
Megbántották a szívemet,
Hogy enyhíted vajon ezt?
Hinni benned bizalommal,
Bizony nem megy most nekem!
Kételkedem én most nagyon
Minden szavad vizsgálgatom!
Vajon tényleg igaz,
Amit éppen most állítasz?
Talán akkor hiszek neked,
Ha a szőkét elfelejted!
Kiirtod az életedből
S barátként sem szereted!
Sokat ártott már ő nekünk,
Nyugtalan lett az életünk!
Nyugalom lesz nálunk,
Ha ő nem lesz más,
Csak egy rossz álom!
Rajtad múlik, hát most minden
Életünk, hogy alakul éppen!
Hihetek e szerelmedbe
És többé nem csapsz be!
2 hozzászólás
kedves Vörös Démon!
Nagyon bonyolult témához nyúltál. Ez nemis olyan egyszerű mint ahogy megírtad.
mert hiába Ö csalt meg, a visszatérés rajtunk is múlik. Mond!
Úgy szeretlek mint még soha csal még egyszer jöjj vissza, vissza ölelő karomba,
sha hozzám bújsz én majd érzem soha töbé nemkell félnem mert csak tévedés volt a szőke bizonyítja csókod íze.:)))))))
Vagy visszatudjuk hódítan, vagy nem.
Bocsánat:9
nem kioktatni szerettelek volna, csak ezthozta ki belőlem a versed.
Gratulálok, Jól megírtad, átjött egy nagyon ismerős érzés.és én is hibáztam akkor.
Szeretettel: marica
Kedves Marica!
Örülök, hogy tetszett a vers. Érdekes gondolatokat váltott ki belőled. Miért haragudnék, hisz mindenki mésképpen érez és látja a dolgokat. Az természetes, hogy mind a kettő ember hibás ilyenkor. Az utóhatás viszont nem mindegy, hogy milyen.
Üdv: Gabi