Erre jöjjön uram! – intett az egyik helyszínelő rendőrtiszt, miután szemügyre vette Adam igazolványát. Adam Balmor nyomozó átbújt a szalagkorlát alatt, és igyekezett lépést tartani a fiatal rendőrrel. Adam nagydarab férfi volt, és leginkább egy kocsmai kidobóemberre emlékeztette az embereket mint nyomozóra. Izmos alakjára egy vászondzseki és farmernadrág feszült a hideg ellen. Harmincnyolc évesen a hormonok nála is megkezdték lassú munkájukat és támadást indítottak a feje búbján sorakozó hajhagymák ellen. Ezt úgy próbálta ellensúlyozni, hogy szorossan hátrafésülve hordta a haját.
Körülbelül fél órája érkezett hozzá a riasztás, mely szerint egy kutyáját sétáltató férfi holttestre bukkant a Brookins folyó mellett. Most itt nyüzsgött majd egy tucat ember. Októberben már korán kezdett sötétedni, így a technikusok reflektorokat és spot-lámpákat állítottak fel a közeli fák ágaira.
Adam egyelőre csak megfigyelte a helyszínt, hogy ne zavarja a szakemberek munkáját. Észrevett egy zavartan álldogáló embert a kutyájával. Feltehetőleg ő volt az akitől a bejelentés érkezett. Közelebb ment hozzá és megszólította.
– Jó estét uram, Adam Balmor nyomozó vagyok – nyitvatartotta az igazolványát amíg meg nem bizonyosodott, hogy a férfi alaposan szemügyre vette. – Ön találta meg a holttestet?
– Eeegen, én… kezdett a férfi mondókájába mintha csak egy zsilipet nyitottak volna ki. – Az úgy vót a kutyám Barnie elkezdett engemet húzni. Mondom neki: – Barnie lassíccsá má! De csak húzott, oszt el köllött engednem. Mint a veszett, nyílegyenesen szaladt odaja..- intett a férfi széles mozdulattal a partnak azon részére amelyen most emberek ügyködtek. – Na, én meg azt hittem valami nyúl vagy mifene.. Magának van kutyája? – szakította meg sajátos előadásmódját.
Nem uram, nincs kutyám – felelte Adam. Már bánta, hogy idejött. Segítségkérően pislogott körbe.
– Hun is tartottam? – gondolkodott el a kutyás férfi. – Ja igen! Na szóval… – Tudatában volt fontosságának, ezt persze roppantul élvezte is. Adam türelmesen hallgatta, biztos akart lenni benne, nem szalaszt el valami fontos momentumot. Tíz perc után megköszönte a segítséget, és bonyolult nyomozó munkájára hivatkozva elsietett a part felé.
A testet már kihúzták a vízből, mellette egy fényképész fotózta különböző beállításokból. Adam a helyszínelő halottkém felé tartott.
– Lehet már sejteni a halál okát? – szóllította meg.
Mathew Galvin halottkém már jócskán benne volt a hatvanas éveiben. Ősz haja katonássan rövidre vágva, komoly arcát mély ráncok szabdalták. Bozontos, sűrű szemöldöke alól kutatva nézett fel Adam szemébe.
– Az az igazság, hogy több magyarázat is létezik. Teljes bizonyosságot a halál időpontjáról és okáról csak a boncolás után kapunk. Látja itt a nyaka körüli elszíneződéseket? – hajolt vissza újból a test fölé.
– Ezek fojtogatás nyomai? – kérdezte Adam.
– Nem a szó szoros értelmében, – rázta meg fejét Mathew – inkább valami nagy súly nehezedett a nyakra. A felület túl nagy.. Mindenesetre szétroppantotta a gégecsövet.
Adam elgondolkodva nézett a mezítelen testre. Erős, kidolgozott izmokkal rendelkező fiatal férfi, nem valószínű, hogy hagyta volna magá egykönnyen legyőzni.
– Küzdelem vagy dulakodás jeleit nem találtam – szólt Mathew, mintha csak olvasott volna Adam gondolataiban. – A test jelenlegi állapotából ítélve azt mondanám két- legfeljebb három napja lehetett a vízben.
Adam valami szokatlant vett észre. – Hogy is mondjam.., ez normális állapot? – zavartan mutatott aztán a szerencsétlenül járt férfi felé.
Az orvos odapillantott ahová Adam intett. – Igen, meglehetősen gyakran előfordul, hogy a rothadás gázokat erjeszt, azok pedig felfújják a testrészeket, mint például a nemi szerveket is. A nyomás olykor sokkal nagyobb is lehet. Nagy vita keletkezett például egy terhes nő esetéből, akinek a testében keletkezett gázok kilökték a koporsóba a magzatot. Az újságok "elevenen" eltemetett családanyáról papoltak, rendesen felfújták a dolgot. Marhaság. – Mathew összecsukta a táskáját. – Lehetek még valamiben a segítségére nyomozó?
– Köszönöm, egyelőre ez minden – Adam még mindig az előbb hallottak hatása alatt volt.
Miután egyedül maradt, végigjárta a partot, de nem talált semmi használható nyomot. A holttest csak a folyó felsőbb szakaszán kerülhetett a vízbe. Végig kell majd kérdeznie a közelben lakókat, nem láttak- e valamit az előző napokban.
Közben megérkeztek a mentősök, hogy elszállítsák a holttestet. Velük szinte egyidőben pedig egy kisbusz parkolt le a rendőrautók mögé.
– Na tessék, megérkeztek a hiénák- morogta magában Adam. Nagyot sóhajtva igyekezett inkább megelőzni a bajt, mielőtt még a Huszas Csatorna szenzációhajhász riportere valami elferdített történetet tálal a nézőinek.