A tiszta, mély hóban senki sem jár.
Bársonykék
kelme-ég
s rajta a villogó gyémánt-csillagok,
az ezüst hold vetít kék árnyékot
a mély hóra.
Még fél óra
és itt lesz a varázsos éjfél,
mikor ennél a rejtelmes fénynél
közénk jön a
Tél Angyala!
Letáncol az ezüstlétrán:
holdsugárnyi selyemcérnán
Üvegcipő,
fehér kendő,
csupasz, nefelejcskék vállán
meglebben két hópihés szárny.
És előle
megrettenve
szalad a nyomasztó sötétség,
a magán, a kedvetlenség!
Hiszen arcán,
szép mosolyán
feldereng egy világ boldogsága,
a szívek összetalálkozása…
Megdobbanva,
felujjongva
éledni kezd egy ingó harangban
az élet a csöndes éjszakában
*
És a reggel
a napfénnyel
felszikráztatja azokat a láthatatlan,
kezdettelen lábnyomokat a hóban:
Mégis itt járt!
Mégis itt várt….
A tél éles fagy-pengéivel karcolja az arcokat
de odább egy hópihés ág feléd intve bólogat
mintha az Angyal szárnya rezzenne
s örömöt öntene reszkető szívedbe
10 hozzászólás
Meghitt békebeli képek.Grt.Z
Nagyon szép sorok, gratulálok: Colhicum
Szia!
Szerintem ez tényleg nagyon szép lett! A hó, éj, éjfél, angyal, gyémánt stb. szavak teszik varázslatossá, jó a hangulata, tényleg megjelentek előttem a képek. A sok rím is tetszik benne. :)))
Üdv. Zemy
engem melegséggel tölt el..
Hú, köszönöm mindenkinek! Igyekeztem, örülök, hogy tetszik! (milyen sok hozzászólás, nahááááát *.*)
Kedves Suhanó!
Szép, dallamos, képekkel teli verset alkottál. Öröm volt olvasni:)
Üdv: Borostyán
Szép képeket festettél!
gratulálok
Nagyon kedves, szép vers…csodálatos képekkel. Gratulálok!:)
Drága Mirám!
Ez valami csodálatos, nagyon örülök, hogy olvashattam!
Miléna
Nagyon köszönöm mindenkinek, örülök, hogy ennyire tetszett!
(megjegyzés: József Attilától a Téli éjszakát vettük éppen, mikor írtam, azt hiszem lehet is érezni rajta..)