Feslett csodát látni már csak,
aminek súlyát talán el is nyomja a szaga.
Pőre szerelemtől csupasz szívünk tisztulna végre,
ha lenne szappana.
Amit nem vesznek el, azt elveszítjük, vagy odaadjuk,
vagy kidobjuk a szemét közé,
és irigyeljük, ellopjuk, vagy tönkretesszük, ami nem a miénk.
Mert nem tudjuk megkülönböztetni az alkonyt a pirkadattól;
iránytű lehetne a lélek, de mágnes az indulat,
Budoárra ment az igazság, csak a kérdés az, ami itt maradt.
2 hozzászólás
Kemény szavak. Nagyon tetszik, mind a mondanivalód, mind az, ahogy ezt megfogalmaztad. Gratulálok!
üdv, banyamacs
" irigyeljük, ellopjuk, vagy tönkretesszük, ami nem a miénk."
Ezt a sort idéztem, mert ez tetszik a lejobban ebből a fantasztikus versedből.
Nagyon egyedi, ahogyan írsz, különleges.
Örömmel jártam Nálad.