Szenvedély, buja kéj.
Leselkedő veszély.
Nincs esélyed abbahagyni.
Hagytad magad elragadni.
E játék, csak játék,
mint kísérő árnyék
úgy hajt előre-előre.
Nem szabadulsz már belőle!
Véletlenül csöppentél bele?
Önszántadból kerültél ide?
Szerencse vagy véletlen,
hogy nem maradsz éhesen.
Te, ragadozó éhenkórász!
Csak a nyeremény kell semmi más.
Ó, te bosszantó pénzhajhász!
Úgy állsz ott, mint acélmágnás.
Fordul fekete-fehér kocka.
Megfordul-e életed sorsa?
Bízva bízol: jó lesz hozzád,
hogy tele tömhesd a tárcád.
Végtelen, oly sok lehetőség.
Véletlen… hogy hiány vagy bőség.
Segíthet Fortuna, a szerencse.
Nem a rád aggatott csecse-becse.
Nem segít annak, ki felteszi mindenét.
Aki feltenné lelkét, lényét s szívét.
Csattan rajtad bukásnak ostora,
hogy vad szenvedélyed hulljon porba.
Minden, mi áhított nyeremény,
az már megbukott, vesztett remény.
Továbbra is kockáztatsz – minden hiába!
Fortuna, szerencsét nem hint rád te kába!
Bár a kocka veszettül pörög.
A végeredmény nem lesz hatos!
Mert nem kívánja az ördög.
Inkább légy máskor óvatos!
(A mű az ABC pályázatra készült)
2 hozzászólás
Az a baj ezekkel a versekkel, hhogy nem megihletett a szó, hanem meg akarjuk írni. De nyugi, ezt is olvastam. ( Ha szemét voltam, csak írd meg ) BOCSI :D))))))))))
nagyon tetszik ez a vers, teljesen olyan a stílusa mint Paksi Endre dalszövegei közül néhánynak.