Egy álom – egy jóslat
Perzselő ajkad érzem a számon,
elhal fel nem szakadt kiáltásom.
Csak egy, csak még egy csók,
nem is kell más, a buta szók,
melyek elszállnak a széllel,
úgy tűnnek el, akár Te az éjjel.
Kezed még forrón érinti kezem;
csókold le könnyem, ha ég a szemem!
Lázas két test símul össze –
ne menj, a reggel még messze!
Annyira jó Veled!
Aztán – felébredek.
(2003. XII. 9.)
4 hozzászólás
Nagyon jó és életszerű, még ha álom is csupán. Az álmok beteljesednek!
Irigyellek, mert Te előtte állsz a beteljesülésnek.
Én meg utána…
Ezt a versemet egy beteljesült jóslatnak tekintem, az első (a dőltbetűs) sor ezért is került oda, utólag, kiegészítésként.
huuuuuuu!
nagyon tetszik!!! juj!!! naggyon jóóó! gyönyörűek a képek. gatulálok!
amugy boldog szülinapot elöre is! 🙂
kicsit giccses, de elnézzük, hiszen 14évesen nem sokan írnak jobbat 🙂