Ash reggel aludt, és éjjelente elment a farkasok birodalmába. Olyan óvatos volt, amennyire csak tudott. Sokat volt ott, ahol Deon meghalt, és ahol Rollessal megismerkedett. Remélte, ismét felbukkan a farkas. De nem jött. Halotta mindig, amikor Napóleon vonyított. Ilyenkor eszébe jutott a kölyökkora, amikor Napóleont tanította Deon, és őt mindig bántotta. Illetve a délebben élő farkasok, akik azt akarják, hogy ő legyen a vezető. De ő nem akart. Poul vére folyt benne, a nagy Poulé, aki sose akart falkavezér lenni. De mégis, ő nem akarta, hogy gyilkoljon a bátyja. Azt hitte, ha eltűnik az életéből, nem fogok olyan goromba lenni. Hát úgy tűnik rosszul hitte.
Egyik nap már délután elindult. Ugyanarra a helyekre ment, majd tovább, a vadkutyák birodalma felé. Mikor megérkezett a helyre, igen nagy meglepetés érte, negatív szempontból. Rengeteg kutya feküdt holtan. Nem emberek végeztek velük, hanem farkasok. Majd megjelent Rolles.
-Tudtam, hogy egyszer úgy is ide jössz. – mondta neki. – Ezt tette hát a te nagyszerű bátyád! Emlékszem, amikor megvédted azt a kutyát Krypto-tól. Napóleon ezt a területet is meghódította, s lemészárolta a kutyákat, akiket talált. Természetesen pár túl érte. Talán az a kutya is. De lehet, hogy nem.
-Mond, Rolles, hogy tehette ezt? Őt Deon tanította! És erre mindenkit gyilkol?
-Dem, sajnálom!
-Mit? Hogyan lehet ezt neked sajnálni? Ezt te nem tudod sajnálni, mert nem a te hibád! Az enyém! Nem kellett volna Kryptot legyőzni.
-Azt hiszed Kryptonak nem volt az a vágya, hogy terjeszkedjen? Dehogynem! A te hibád az, hogy nem vállaltad a vezető szerepét. Elmentél az emberhez, és többé nem érdekelt téged, mit csinál a bátyád! Gyere vissza, és vedd át a vezetést.
-Nem! Nem lehet! Nem vagyok farkas, nem érted?
-Akkor mit keresel itt? Miért arról jössz? Gondolkozz, Dem! Veled sokkal jobb lenne minden!
-És Napóleonnal mi lenne?
-Az csak rajtad fog múlni.
-Rolles, nem lehet…
-Jól van, Dem. Akkor továbbra is csak azt mondhatom, hogy légy óvatos. – majd elment. Ash még maradt, nézte a halott kutyákat.
Várta, hogy Napóleon vonyítson. Bátyja hívta is a falkát, és ő is ment. A falkában rajta és testvére kívül még három szürke volt. A többi fehér, illetve úgy 10 volt fekete. A farkasok egy szarvas csordát támadtak meg.
Ilyenkor eléggé fontos, hogy együtt működjenek. Persze voltak olyanok, akik egyedül rontottak egy agancsosra, és vagy sikerrel jártak, vagy pedig az agancson kötöttek ki. Ha viszont ezeknek az egykéknek segítség kellett, azonnal ott termett egy másik farkas.
Asht, egy fehér folyamatosan követte. Mindig ott volt a nyomában. Ash rátámadott egy szarvasra, ami megpróbált védekezni. A farkaskutya az állat torkát célozta meg, szokása szerint. És ez a fehér farkas segített neki. Együtt terítették le. Mindkettő evett húsából, bár Ash nem volt annyira éhes. Ismét Rolles jelent meg, felismerte Asht, majd a másikra nézett. El akarta küldeni, hogy barátja nyugodtan egyen, hiszen majd ő lesz egyszer a vezér, azt gondolta, hogy talán azért jött, a részéért, de rosszul hitte. Ash még most sem akart vezér lenni, és nem zavarta a fehér jelenléte. Rollesra olyan pillantást vetett, amiből az megértette, nem kell el küldenie. Végül is ő benne volt a harcban, neki is jár. Legyen az övé az egész felőle, neki már nem kell, nem is éhes. Rolles a pillantásával elhívta Asht, amit az megértett.
-Miért jöttél? – kérdezte, amikor kicsit távolabb voltak a falkától.
-Nincs más tennivalóm. – válaszolta a farkaskutya.
-Még most sem akarod legyőzni Napóleont?
-Minek? Fedjem fel magam? Mi értelme lenne?
-Mindenki melléd állna. Mindenki Deon másik fiát várja, érted?!
-Rolles, tegyél már re erről! Nem akarok vezér lenni.
-És ha az a kutya meghalt?
-Már késő, nincs mit tenni.
-Nincs mit tenni?! Mondd te Dem vagy?
-Nem, Ash vagyok.
-Látszik. Te nem lehetsz Deon fia, mert neked az apád senki volt, ha te ilyen vagy.
-Nem én vagyok az apám!
-Hát tényleg nem. Vagy mégis?
-Nem! Ha hasonlítanék apámra, már rég vezér lennék.
-Na, látod ez az! Deon mindig azt akarta, hogy te legyél az utódja.
-Mégis Napóleonnal foglalkozott.
-Mert te voltál a fiatalabb. Ennek ellenére te mégis tudsz mindent, hát hogy lehet ez, ha nem öröklődött?
-Talán úgy, hogy mindig figyeltem, ahogy a testvéremet tanítja, és utánoztam őket.
-Tényleg? Mindegy, ez nem lényeg. De mégis miért utánoztad szerinted? Mert megszólalt valami benned, mert vezér akartál lenni, olyan, mint Deon. És azért jöttél ide, mert kíváncsi voltál, valóban úgy mennek a dolgok, ahogy hallod. Hidd el, úgy!
-Hiszek neked, de nem fogom átvenni Napóleon jogos helyét. Értsd meg! – majd megjelent ismét a kis fehér farkas, aki Asht folyamatosan követte. Rolles elment.
A farkaskutya továbbra se figyelt rá. Ha követi, akkor követi. Őt egyáltalán nem érdekli, csak ne jöjjön a faluba utána. Hajnalodott, s elindult Emmáékhoz. De az a farkas követte.
– Ki vagy te? – kérdezte végül tőle.
– Léria a nevem. – válaszolta az. – És te?
– Ash. Mondd, miért követsz?
– Te új vagy? Hasonlítasz a Vezérre.
– Igen, új vagyok. És szerintem semmi hasonlóság nincs köztem és közte. Megkérhetlek valamire?
– Igen.
– Ne kövess.
– De most a falkába kellene lenned.
– És neked nem? Nekem van egy kis dolgom.
– Majd találkozunk még?
– Biztosan.
Majd végül a fehér farkas elment, s Ash nyugodtan folytatta útját.
Másnap Luis megszólította:
-Hova szoktál menni éjjelenként?
-Nem mindegy? – kérdezett vissza.
-Nem. Még képes lennél ide csalogatni egy falkát. Soha nem tudnánk megvédeni gazdáinkat.
-Nem fog idejönni semmilyen falka. Minek jönnének?
-Mert téged követnek és úgy.
-Nyugodj meg. Ügyesebb vagyok én nálad.
-Vigyázz, nehogy bajod essék!
-Kösz, de nem kell a tanácsod.
Majd kora reggel ment el. Hívta valami. Elment, ahol Deon meghalt, majd onnan a kutyák birodalmáig, vagyis ami az volt. Sokat gondolkozott azon, hogy talán még is át kellene vennie jogos helyét. Rolles és Léria egyszerre jelent meg. Léria véletlenül járt arra, Rolles gondolta, hogy Ash ott lesz. A fehér farkasra azonban rossz szemmel nézett.
-Mit kerestek itt? – kérdezte Ash.
-Én téged. – válaszolta Rolles. – De ő nem tudom miért van itt.
-Én csak erre jártam. – mondta Léria.
-Igen, de a falkában kéne lenned! Napóleon szerint ilyenkor meg kéne hallnod.
-Na, már csak az kéne, hogy megöld. – Ash kicsit mérges lett.
-Ez Napóleon akarata. – válaszolta Zone.
-Nem érdekel Napóleon! Felőlem azt csinál, amit akar, kivéve, ha itt vagyok én! De ezt ne mondd meg neki. Még nincs itt az idő.
-Mire? Hogy mersz így beszélni? Még is ki vagy te? – Léria le volt maradva eléggé, és érdekelte minden.
-Ez még nem tud semmit, mit akarsz, elmondani neki? – kérdezte Rolles.
-Nem tudom, mit tegyek, Rolles!
-Hát gyere vissza!
-Mi folyik itt?
-Hallottad már Deon történetét? – kezdte Zone.
-Igen.
-Mit hallottál róla?
-Krypto megölte, volt két fia, az egyik legyőzte Kryptot, és átadta a másiknak a helyét, majd eltűnt. Azóta is várják.
-Pontosan.
-Az igazi nevem Dem, és Deon másik fia vagyok. De Ashnek is szólíthatsz. – fejezte be a farkaskutya. A farkas miután felfogta miről van szó, ő is egyet értett Rollessal.
-Akkor mire vársz? Miért nem foglalod el a helyedet? Te győzted le Kryptot, vagy nem?
-De. Nincs még itt az idő. És talán nem is lesz. Léria, Rolles, én Ash vagyok, és nem akarok vezér lenni. Világos?
-Pedig már ott voltál. Látszik, hogy akarsz, de nem engeded, hogy kitörjön belőled. Gyűlölöd, mert megölte a kutyákat, másképp nem járnál ide.
-Tévedsz, Rolles. Nem gyűlölöm. Megtörtént, nem tehetek semmi!
-Dehogynem! Bosszuld meg! – szólt bele a fehér farkas.
-Sajnálom, de nem lehet. Most bocsássatok meg! – válaszolta Ash, és elindult dél felé. Amerre egykor ment, és jött.
El kezdett futni, amilyen gyorsan csak tudott, azért, hogy minél messzebbre jusson. Majd elért a faluhoz. Bement az erdőbe, és vonyítani kezdett. Az ottani falka azonnal odagyűlt.
-Deon másik fia, mit akarsz? – kérdezte a vezetőjük.
-Gyertek vissza velem a farkasok birodalmába.
-Vissza akarod szerezni a helyed?
-Nem. Csak szeretném egyesíteni a falkát. Ti onnan szakadtatok le. A farkasok fogjanak össze.
-Mi a célod?
-Az egyesítést, semmi mást. Egyesüljön a nagy falka, és talán úgy jobb lesz. Egy próbát megér, nem?
-Nem vagyok biztos benne, hogy jó ötlet. Ha nem te vagy a vezér, akkor nem megyünk!
-Én is ahhoz a falkához tartozok, gyertek ti is. Ennél jobb nem lesz. Hiába vártok rám, én nem fogok vezér lenni.
-Akkor miért jöttél? Minek mennénk?
-Talán azért, mert itt éheztek, és hamarosan az emberek fognak lemészárolni titeket. Ott biztonságban lehetnétek.
-Akármennyire nem hiszitek el, de Deon fiának igaza van. –szólt egy idősebb. – El kell innen mennünk, különben meghalunk. – Mindegyik farkas belegondolva egyetértett az idősebbikkel. Elindultak hát vissza északra, és amikor farkassal találkoztak, azokat magukkal csalták.
Ash nem ment velük. Még maradt egy kis ideig, majd elindult. Az úton viszont észrevette, hogy követik. Megállt és várt. Előjött úgy 6-7 szürkefarkas, élükön azzal, aki régebben négy kutyát is megölt. Ash támadó állásba várt.
-Nem akarunk bántani, Deon fia! Veled akarunk menni. – mondta az.
-Velem tudod jól, nem jöhetsz, hiszen én visszamegyek az emberhez. Csak azért jöttem, hogy az itteni falkákat egyesítsem a nagy falkával. Ti is menjetek utánuk.
-Majd, ha te leszel a vezér!
-Arra várhatsz. Soha nem leszek az, kit ti vártok. Nincs olyan farkas.
-Te olyan vagy. De legalább addig legyél a vezérünk, míg oda nem érünk.
-Jól van, addig leszek. – Ash elvezette őket is a farkasok birodalmába.
Ott hagyta őket, és ment vissza az emberekhez.
Dem, az ezüst farkas 16.
By Silver