Üdvözöllek Pohár.
Már régen vártalak.
Engedd simogatni
hosszú, szép nyakadat.
Felülről kezdeném,
a szád peremén.
Körbe csókolnálak,
s te adnád nedűjét.
Aztán kicsit lejjebb.
Míg tart bennem a mámor,
ne tartsd vissza tőlem
egri leányságod
Ujjaimat szépen,
látod, köréd fonom.
Mutasd meg feneked,
ha borod kiiszom.
Köszöntelek Pohár
a markomban téged.
Mit is kívánhatnék?
Állj előttem még,
vagy százhúszévet!
Kívánom, hogy talpad
sohse legyen sáros,
gyakran csengjen hangod,
ne légy magányos.
Most, magasba emellek!
Mert áldás vagy nékem,
mikor búcsúztatom
fele-részegségem.
1 hozzászólás
Kedves Szugi!
Tetszett a versed! Ötletes nagyon!
Barátsággal Panka!