Hajadba ősz szálak vegyülnek már,
Gondok, bajok hírnöke ként jár már.
Kéz a kézben állunk az életben,
Így gyötrődünk az emberi létben.
De hátunk mögött tombol még a nyár,
Tudom, majd az ősz után, a tél vár,
De, Te csak emlékezz a tavaszra,
És kacagjál csak a gondra, bajra.
Nevessünk együtt, és majd meglátod,
Lelkedben a bimbózó virágot,
Szerelmünk égő kis lángocskáit,
Mely a sötétben is úgy világit.
Átmelegíti majd szép testünket,
Egymásban találjuk örömünket,
Nem törődünk már a zord téllel,
Megöljük a boldog szerelemmel.
7 hozzászólás
Hát igen. Csak a tavaszra érdemes figyelni, mert az idő átíveli az őszt
és a telet is,de a tavasz hangja mindennél erősebb.
Szép vers. Tetszett. Üdv.: Túri Imre
A szerelem tökéletes dolog. Még a hiba is tökéletes benne.
Igen! és midnig a csúf tél az ellenség…(szegény)
Egyébként én ha kéz a kézben állok valakivel akkor nem gyötrődöm, mert tudom, hogy ő is ott van velem! 🙂
szép.
Köszönöm, hogy elolvastátok.
Kedves Titusz!
Valóban, kéz a kézben könnyebb elviselni. De, néha akkor is nehéz.
Nagyon szép vers, de az elmúlás mindig rossz még kéz a kézben is sajnos…
Valóban, igazad van, de figyelj meg egyedülálló időseket, hogy milyen keserűek, mig ha egy idős párról van szó, sokkal kiegyensúlyozottabbak.
Szia! Úgy gondolom, versedben benne van, hogy időseknek és fiataloknak is egyaránt jár a szerelem, boldogság és az együtt érzése. Együtt könnyebb, én úgy hiszem. Nagyon szép vers!
Nekem is ez a véleményem, és elitélem azokat a fiatalokat, akiknek idős korban házasodik újra valamelyik szülője, és azt mondja neki, hogy "Anyuka vagy Apuka, maga ehhez már öreg". Ez butaság, a szerelem, a szeretet nem kor függő.