Gondolataim gombolyított fonalán
Szövődik egyre kétségbeesésem.
Hálót fon körém ez a néma csend
Miért? Hiszen szeretni csodaszép!
Megfojt ez a csend, ez a némaság
Tévedtem, ismét tévedtem! Jaj ne!
Képzeletem hiába építgeti a jövőt
Miért? Hiszen szeretni csodaszép!
A felhők paplanán ülve repültem
Veled együtt szárnyalt a szerelem.
Most néma csend, s telnek a napok
Miért? Hiszen szeretni csodaszép!
Mondd, hogy nincs vége, még nincs!
Mondd, hogy én vagyok a jövőd!
Mondd, hogy szeretni fogsz örökké!
Mondd! Hiszen szeretni csodaszép!