Kijárna talán már nekem is egy kevés fény
Mert unom már hogy csak mi vagyunk
A bukás és én
Rám telepszik a tény
Hogy talán mi nekem jár ott nincs fény
Csak olcsó, izzó
Mit koszos kezemben tartok
De már halványul a fénye
És vele én is kihunyok
Már csak pislog mi nem égett soha
S én voltam ostoba, hogy hittem a délibábba
Hittem, hogy nekem világit a sarki fény
S most rájöttem csak álom
A való koromsötét hol nincsen fény
Csak egyedül én….
Fény
By Londonman
1 hozzászólás
Kedves Londonman!
Sokan érzünk így s sajnos, elég gyakaran mostanában. Tudom, ez téged nem derít fényre. Hidd el, a sötétség mellett Rád is jut fény:-)) Néha annyira picinyke s csak pislákol, de reménykednünk kell, hogy e sötétben látunk mi is boldogítóbb világot:-))