A vihar zaja elcsitult
A feledés törmelékei alól
kacskaringós indát ereszt
a kíváncsi élni akarás
Apró örömök tégláiból
lassan újra felépítkezik
a testetlen múlt romjain
egy jobb, meghittebb világ
A jelen rozettaablakán
a jövő szeletei sejlenek át.
Új virág ereszt gyökeret a
rothadó emlékek humuszán.
1 hozzászólás
Nagyon jó vers, gratulálok! Azt hiszem olyan érzést fogalmaztál meg, amit mindannyian átélünk…
Gy.