Tűzcsóvák kísérték útján,
Vértől szennyes köpeny borította testét,
Millió bűntett segítette,
Birodalmát hazugságok építették
– a gyilkolásért.
S mikor látta,
Hogy a Földön még rengeteg a dolga,
A vasvilláját fogva,
kacagva,
Az öldöklést választotta…
Az Ördög
By Winter Heart
6 hozzászólás
Ez olyan ismerős valahonnét… 🙂
Ez igazán ördögi. Gondolkodom rajta, kit akaszt verseddel bemutatni.
Üdv.
Hűű hát nekem ez most magas,miért írtál ilyet? olyan félelmetesen horrorisztikus:( én félek
Szia!
Érdekes, a vers elolvasása után egy dal jutott eszembe, az In Flames: Ordinary Story c. száma. Sokkal inkább hangulatban és hangzásban kapcsolódik a műhöz, mint szövegben.
A klasszikus ördög-archepítust felhasználva alázod meg azt, akire ennyire haragszol, vagy csak undorítónak tartod. S megemlíted a hazugságot…jópár alkotásodból kiindulva úgy gondolom, számodra az egyik legnagyobb bűn a hazugság…vagy a helyzet másik oldalát tekintve levegőfontosságú az őszinteség az életedben. Nos, ebben nagyon hasonlítunk.
Tetszett a versed, további jó alkotást!:)
pussz:Niké
(jééé, ez volt a 100. kommentem:D)
Szia
Na igen, jól leírtad magát az Ördögöt! Gratuálok hozzá. "Miért karikás az Ördög szeme? Mert sohasem alszik!:)"
Eddie