ha neked bajod van
én is szenvedek…
ha te bánatos vagy
én is könnyezek…
ha nincs mit enned
én is éhezek…
hogyha bűnt követsz el
én is vétkezek…
…mert tudd meg:
téged nekem rendelt az ég-
-ezt érezned kell rég!
Szia hova!
A címzett tisztában van az érzéseimmel – viszont nagyon zavarban van a verseimtől…
Néhányat már ismer közülük – de mivel Ő azt "hirdeti" mi lelkitársak vagyunk (én vagyok a második legfontosabb az életében – az első az anyukája ;o) ) így, bár némely tette, meg viselkedése mást sugall – de mondani ezt mondja…Ez van…
Kedves dreamingI!
Egy elöbbi írásodban azt irtad, fejlödik a dolog, haladsz felé? Olyan hosszú az út? Egy német közmondás mondja: "Némelyik ember olyan mint a drágakő; ahhoz hogy az igazi értékét meg tudjuk álapitani, ki kell venni a mindennapi keretböl!" ez egy nagyon köszönets eljárás, például, ha az ember meg akarja tudni ki a barátja, ki nem,
Egy különös mesterséges helyzetben, a reakciója megmutatja mindenkinek az igazi énjét.
Amit leirtál, az egy szerelmi vallomás tetőfoka.
üdv Toni
Szia Toni!
Ez azért van, mert így érzek… Ezt a verset egyébként akkor írtam, amikor még csak alig beszélgettünk (de kollégák voltunk)
Azóta ez (hála a "családi csomagos" telefonnak amit tavaly a születésnapomra kaptam Tőle) napi minimum 1-2 órás beszélgetéssé fejlődött, némi randikkal tűzdelve 😀 -de persze "csak barátok" vagyunk ;o)
A verseket nem a keletkezésük sorrendjében töltöm fel…nem mindíg az aktuális helyzetet sugallják…
Üdvözlettel dreaming
Minden írás egy egyszeri, megismételhetetlen hangulatban születik /ezért nem tudjuk "újra megírni ugyanúgy", bár néha szeretnénk/. A versekre fokozottan igaz ez. Amikor ezt a versedet írtad nagyon szép szerelmes hangulatban voltál. Kívánom, hogy sokszor lehess ilyen hangulatban, még ha nem is születik mindig belőle egy ilyen szivmelengető alkotás.
Judit
Szia!
Ismét igazad van…pont ezért van mindíg nálam toll, na meg jegyzetblokk…
A "Hiába" című versemet a buszpályaudvaron jegyeztem le pad támláján egy blokk hátára – féltem, hogy nem tudnám ugyanúgy felidézni később, ahogy elsőre "beugrott"
Üdv: deaming
6 hozzászólás
Kedves dreaming!
Szép szerelmi vallomás,szóban is elmondtad a címzettnek?Ha nem tedd meg,érdemes.
Gratulálok:hova
Szia hova!
A címzett tisztában van az érzéseimmel – viszont nagyon zavarban van a verseimtől…
Néhányat már ismer közülük – de mivel Ő azt "hirdeti" mi lelkitársak vagyunk (én vagyok a második legfontosabb az életében – az első az anyukája ;o) ) így, bár némely tette, meg viselkedése mást sugall – de mondani ezt mondja…Ez van…
Kedves dreamingI!
Egy elöbbi írásodban azt irtad, fejlödik a dolog, haladsz felé? Olyan hosszú az út? Egy német közmondás mondja: "Némelyik ember olyan mint a drágakő; ahhoz hogy az igazi értékét meg tudjuk álapitani, ki kell venni a mindennapi keretböl!" ez egy nagyon köszönets eljárás, például, ha az ember meg akarja tudni ki a barátja, ki nem,
Egy különös mesterséges helyzetben, a reakciója megmutatja mindenkinek az igazi énjét.
Amit leirtál, az egy szerelmi vallomás tetőfoka.
üdv Toni
Szia Toni!
Ez azért van, mert így érzek… Ezt a verset egyébként akkor írtam, amikor még csak alig beszélgettünk (de kollégák voltunk)
Azóta ez (hála a "családi csomagos" telefonnak amit tavaly a születésnapomra kaptam Tőle) napi minimum 1-2 órás beszélgetéssé fejlődött, némi randikkal tűzdelve 😀 -de persze "csak barátok" vagyunk ;o)
A verseket nem a keletkezésük sorrendjében töltöm fel…nem mindíg az aktuális helyzetet sugallják…
Üdvözlettel dreaming
Minden írás egy egyszeri, megismételhetetlen hangulatban születik /ezért nem tudjuk "újra megírni ugyanúgy", bár néha szeretnénk/. A versekre fokozottan igaz ez. Amikor ezt a versedet írtad nagyon szép szerelmes hangulatban voltál. Kívánom, hogy sokszor lehess ilyen hangulatban, még ha nem is születik mindig belőle egy ilyen szivmelengető alkotás.
Judit
Szia!
Ismét igazad van…pont ezért van mindíg nálam toll, na meg jegyzetblokk…
A "Hiába" című versemet a buszpályaudvaron jegyeztem le pad támláján egy blokk hátára – féltem, hogy nem tudnám ugyanúgy felidézni később, ahogy elsőre "beugrott"
Üdv: deaming