test és arc mögött
a lélek rejtett folyama
áhítattal rajzolódik,
hamvas, lágy színek,
érzéki bíbort
lehelnek
s a lég
opálos fátylában
csitított égi kékkel
szeretkeznek,
s e puhított sötétkék
kontúr bájvarázsa
egy körvonalból
kilép,
s e színfutam-tökély
zsongó tánca
fény-árny játékkal
útra kél,
átütő valőrökkel
a buja érzelem
szárnyra kap,
s a napsugárarany
a mélytüzű barnával
egybekelve,
rőtvörösbe olvad
5 hozzászólás
Nagyon szép!
Igazi színkavalkád… olvastam volna még hosszú-hosszú versszakokon át.
Üdv.: A.
Micsoda pillanat! 🙂
Gratulálok a szép képekhez, melyek a versedben vannak!
Üdv: Gyömbér
Köszönöm kedves Angelface és Gyömbér!:) Örülök, hogy olvastátok!:)
Kedves Sleepwell!
Nagyon jó vers, tetszik.
Szeretettel: Rozália
Köszönöm szépen kedves Rozália:)