Hatalmas szél;
Nincs olyan, ki zord
Éneddel fölér!
A légből támad
Kegyetlen orkán,
Felpezsdít és hőt izzít
A lángok tornyán.
Suhanó hang,
Remegő kéz,
Sikoltva szalad
Az emberi nép.
Szeszélyes kegy,
Mit tőle remélsz,
Késélen táncol
A bátor, merész!
Siess, menj!
Bújj rejtekbe:
Sértésed nem
Lesz feledve!
Mérges korban
Halált lelsz,
A Levegő Dala
Életeket vesz.
Tiszta lég nélkül kapsz
Szoruló torkodhoz,
Míg a végső ének
Békén feloldoz.
Villámgyors, elsodró
Hatalmas szél;
Nincs olyan, ki zord
Éneddel fölér!
4 hozzászólás
Szia!
A levegő ha tiszta, felüdít tágítja a tüdőt , jól érezzük magunkat.Azt gondoltam a vers címe alapján valami ilyesmiről fogok olvasni.A torok szorul olvasás után.Nincs levegő?Most veszek egy nagyot.A versed szomorú, de tetszik:
Szeretettel:Selanne
Kedves Tyarel!
Örülök, hogy ismét olvashatk tőled verset. A verseid, olyan egyedüliek, néha majdnem misztikussak, és mióta itt vagyok az Íróklubban, az edigi véleményem, csak megerősődött.
Ugyanis, én mindig azt hangoztatom, hogy az emberiséget az vezette ide ahol ma van, az , hogy az első találkozásuk pillanatátol látják egymást. A benyomásukat, a másik emberröl, az optikai csalások a másiknál irányitják, olyan nagy kihatással van rájuk, hogy magát az embert észre sem veszik. Ezért mindig az volt a véleményem, hogy az emberiség visszatérjen az emberi mivoltához, az első három napon csak leragasztott szemmel volna nekük szabad találkozni, naponta több órát egymással eltölteni, az optikai benyomása nem tudná a már megalkotott vélemény, sokszor olyan negativan kihatni, és utánna az emberközötti kapcsolatok, rapid javulását vennénk észre. A versed ismét egy kitünő alkotás lett
üdv Toni
Kedves Selanne,
Ne értsd félre a versem, csakugyan jobb lett volna arról írni, ám ez a ciklus pont arról szól, hogy mi mindent elpazarlunk, ahelyett, hogy a harmóniára koncentrálnánk, és tisztelnénk a Természetet. Valóban szomorú a helyzet, ha belegondolunk. S ezzel az alkotással is azt szeretném megmutatni, hogy nem mehet ez a folyamat a végsőkig, egyszer a Természet is visszavág, s akkor majd rádöbbenünk mindenre, de már késő lesz.
Mert mi természetesen a levegőt is mérgezzük, a vizet is, ártatlan fajokat ítélünk halálra a tudatlanságunkkal, mert mi megtehetjük, a hatalmas emberek…
Üdv. Tyrael
Kedves Toni,
Köszönöm, hogy folyamatosan nyomon követed az írásaimat, jólesett az elismerésed.
Üdv. Tyrael