Vajdahunyadi vár rövid története

I.rész

Hunyad vára Erdély legszebb, legjobban karbantartott vára. A Hunyadiak ősi fészke szinte változatlanul hirdeti Hunyadi János a magyarság történelmének egyik legjelentősebb hadvezérének elévülhetetlen dicsőségét. Hunyad várát a történelem során ostromolták, tűzvész pusztította, a kiskirályok vitájának volt tárgya mégis szerencsés módon megtudott sokat őrizni egykori pompájából. Hunyad várának abban is szerencséje volt, hogy Möller István restaurátor szaktudása által a Monarchia idején valósággal újraszületett, így méltóképpen hirdeti világszerte legjobban ismert hősünk Hunyadi János emlékét. Már Möller István a vár nagyérdemű helyreállítója megállapította, hogy a mostani nagyszerű vár helyén Hunyadi János előtt (1430) egy egyszerű szerkezetű vár állott, amely a török és tatár hódítások idején nagy biztonságot nem nyújtott 1,5 méteres falvastagságával. Bizonyos a régi várnak is voltak tornyai, lakó-és raktárhelységei, védősánca, de ezek nyomait a későbbi építkezések eltűntették. Az első vár keletkezésének idejét nem sikerült kideríteni. Hunyad várát pedig először írásos dokumentum, oklevél 1364-ben említi. A második vár keletkezésének idejét Károly király idejére teszik a történészek, építésének okát sem nehéz megállapítani. 1330-ban Károly Róbert szerencsétlen kimenetelű Havasalföldi hadjárata után tűnt ki, hogy mekkora veszedelem fenyegeti a gyérlakosságú déli részeket. Ezért épült Hunyad és Hátszeg vára, amelyek előretolt bástyái lettek az erős, de az országhatáraitól messze fekvő Déva várának. A Hunyadi várnak éppen a gyérlakosságú vidék miatt kevés jövedelmet hozó uradalmak lettek a gyenge pontjai. Ebben az időben Hunyad még királyi vár, és Zsigmond király éppen az előző gazdasági, pénzügyi okokból könnyű szívvel adott túl rajta. 1409-ben kelt az a királyi oklevél, amely Hunyad várát és uradalmát Szerb fia Vajk nevű udvari lovagnak adományozza. Ekkor kezdődik meg a Hunyadi Vajk névre hallgató várúr felemelkedése és előretörése, amely meghatározta Hunyad várának jövőbeli sorsát és szerepét. Először is magának a régi Szapolyai családból, fiának a Szilágyiak tekintélyes nemzetségéből hozott feleséget. Amikor 1430-ban meghalt nevet, vagyont, tekintélyt hagyott gyermekeire. Hunyadi Vajk legnagyobb fia éppen a törökverő, ország építő, hadvezéri képességeiről híres Hunyadi János volt. Ekkor már szép katonai múltra tekintethetett vissza Hunyadi János a király szolgálatában,előkelő férfi és a királyi kíséret tagja. A fiatal Hunyadi János igényeit a régi Hunyad vára nem elégítette ki , ezért elhatározta egy új , nagyobb és erősebb vár felépítését. Az építkezés hosszú ideig eltartott, de az okiratok szerint a vár külső részei 1446-ban már készen álltak. Az újraépítésnél a vár területe a réginek kétszeresére növekedett, a hozzátartozó kertté hasonlóan. A várhoz királyi kápolna tartozott, és a várban minden meg volt, amit az a kor megkívánt. A vár nyugati oldalán egy hatalmas palota emelkedett, két kéthajós lovaglóteremmel. A várból tornyok törtek a magasba az erős védelem érdekében, de a vár szépségét is emelték. A főbejáraton való átjutás, egy hatalmas kaputornyon át történik, a vártövében folyó patak felett egy talpakra rakott szétszedhető híd vezet. A vár jól el volt látva védművekkel, de volt gyengesége is a déli oldal, ahol a szomszédos magaslat túl közel futott a várhoz, emiatt a vár hajító gépekkel és ágyukkal könnyen belőhető, sebezhető volt. Ennek kiküszöbölésére erről az oldalról, erős , zömök, előretolt tornyot építettek a domb lejtőjére. A vár külső képe szintén megnyerő hasonlókat Normandiában találunk, szép erkélyek, függő tornyocskák, folyósok, faragott keretű ablakok és a tarka festés élénkítette. A várpalota belseje sem marad el kor előkelőségétől, pompás ajtók, kandallók, cserépkályhák, a falakat freskók díszítették. A vár szépsége azt sugallta, hogy francia mesterek építették, azonban ezt a tényt sem írott, sem tárgyi bizonyítékok nem támasztják alá, sőt a várban alkalmazott heraldikai díszítés is azt bizonyítja, hogy a várat inkább hazai mesterek építették. Zsigmond idején annyi vár és templom épült, hogyha a francia mesterek építették volna, akkor a francia hatást ezeknél is felkellene fedezzük. A vár Hunyadi János halálakor (1453) teljesen be volt fejezve, de egyben elérte virágzásának tőpontját is. Hunyadi várának legnagyobb hátránya volt, hogy nagyon messze volt az ország központjától. De csendes elszigeteltsége megfelelő feltételeket biztosított pihenésre a török és szövetségesei ellen állandó harcot folytató Hunyadi Jánosnak.
Hunyadi Mátyás királlyá választása után teljesen elszakadt az Hunyad várától,azt sem tudjuk, hogy a későbbi években még járt-e Hunyadra. Idővel magához vette szeretett anyját is Szilágyi Erzsébetet, aki elhagyta a várat és átköltözött fia közelébe Óbudára. Itt élt az anyakirályné innen kormányozta hatalmas birtokait, de a hunyadi várat és birtokokat Mátyás fiára, Jánosra bízta.
Mátyás király halálával megkezdődött a vár gyors hanyatlása, éppen úgy, mint Mátyás örökségének kifosztása, a hatalomért való harcok, pártoskodások, széthúzások, amelyek rosszirányba vitték Magyarország későbbi történelmét. Hunyadi Mátyás fia Korvin János hamar túladott a váron, illetve úgy megterhelte kölcsönökkel, hogy 1494 után inkább csak névleges tulajdonosa volt Hunyad várának. Többek között Kinizsi Páltól és feleségétől tízezer arany kölcsönt vett fel rá. Ezek hamar átadták a jelzálogot Bakócz Tamás kapzsi egri püspöknek, aki rosszul járt ez alkalommal, mert a vár birtokbavétele nem sikerül sohasem. Odaveszett a tízezer arany is mindörökre. A herceg tapasztalt kölcsönöző volt 1200 forintot Bikly Tamástól is felvett, amiért a herceg várnaggyá léptette elő. Azzal a kikötéssel, hogy .amíg a pénzt nem adja vissza nem válthatja várnagyi posztjáról. Perelte is évekig saját várnagyát, de az ítéletet már nem érte meg , mert 1504-ben elhunyt. A várra özvegye Frangepán Betarix kapott adomány levelet a királytól, de csak azért , hogy férje vagyonát, aki a király rokona volt növelje a király, aki nem volt más, mint Magyarországon élősködő Brakonvics György, akihez erőszakkal kényszerítették férjhez. Végül Brankovics Györgyöt hűtlenség vádjával elmarasztalták, és a király utasította a vajdát, hogy a Hunyadi várat, ha kell erőszakkal adja át a Bakócz családnak, ami megint nem sikerült. Brankovics György nemsokára jó pénzért adott túl Hunyad várán és vevő a hős Török Bálint volt. Akinek némi huzavona után sikerült 1536-ban adomány levelet kapni a királytól, de előtte még a vár kikellett álljon egy ostromot, mert Czibak Imre uram magának akarta megszerezni a várat ezért 1534-ben megtámadta, de elfoglalni már nem tudta, de a várban jelentős tűzkárok keletkeztek.
1601-ben a nagy ország „egyesítő” Mihai vajda is meglátogatta Hunyad várát, megrohanta és felgyújtatta a várat. Ekkor már a tulajdonos Török család napjai is leáldozóban voltak négy év múlva hűtlenség címén elvették Hunyad várát . A vár új tulajdonosa Bethlen Gábor kapott a várra a királytól adománylevelet. Bethlen Gábor igen okosan a nyugodt birtoklás érdekében, gyorsan kielégítette a Török család kölcsöneit és nagy energiával hozzáfogott a vár restaulásához. Sajnos a restaurálás alatt saját ízlését érvényesítve sokban megváltozatta a vár belső kinézését. A keleti oldal lakóhelységeinek magasságát egy emelettel megemelte, a felső lovagló termet felszámolta és helyett három lakószobát készítetett maga és a fejedelemasszony számára. A védőfalakat megmagasítatta, újabb bástyákat építetett az ágyútelepek részére. Sajnos helyenként még az eredeti freskókat is átfestette ezáltal elvesztek a sokkal értékesebb Hunyadi freskók. A restaurált várban Bethlen Gábor már nem lakott, hanem ifjú Bethlen Istvánnak adományozta, így kapcsolódott a vár története a kor leghíresebb asszonyához Széchy Máriához a murányi Vénuszhoz.