Kész szenzáció a legújabb termék:
Kutyasajt a neve!
Az étkezéshez ideális kellék,
Asztalon a helye!
Vedd meg, s mind a tíz ujjad megnyalod,
A családnak sem szerezhetsz nagyobb örömet!
Edd meg, s te sem élhetsz át szebb napot,
Hadd varázsolhasson el ifjat és öreget!
Ha nem hiszed el, hogy készíthetnek kutyából sajtot,
Hát győzd meg magad ember, s ettől te leszel a bajnok!
Forradalmi gyártmány, a nyolcadik csoda,
Az élelmiszeripar legmagasabb foka!
Lehetetlen leírni, annyira finom,
Illatosabb sokkal, mint egy virágszirom!
Mosolyod megszépíti, s erősíti az izmod,
Egészséges leszel, csak benne érdemes bíznod!
Ne törődj a válsággal, hogy a nadrágszíjad szorít,
Egy pikáns szelet nem kerül sokba, háromszáz forint!
Rakd gyorsan a kosárba, hidd el, nem fogod megbánni,
Ha elmulasztod, a kutya se fog aztán megszánni!
Egy kis nyalánkságot magadnak te is megengedhetsz,
Míg a hülyeség legmélyebb bugyrába ereszkedhetsz!
A tény világos, bár mi inkább kerüljük a bajt,
Hogy a kutyából szalonna se lehet, nemhogy sajt!
A Camembert és Trappista ehhez képest nulla,
Majszold a pároddal az ágyban, jól összebújva!
Zamatától még az erekciód is sokkal csodásabb lesz,
Mint Casanovának fénykorában, akkora folyásod lesz!
Ám ha a vásárlástól tán mégis meghőkölsz,
Ne minket hibáztass, ha a lánnyal becsődölsz!
Akkor hiába minden erő és fáradalom,
Kibúvó nincs: ez a fogyasztói társadalom!
Nem kell tudnod, hogy a másik valójában mennyivel finomabb,
S ez nem élénkít fel semmit, csak a rekeszizmokat!
Persze a miénket, ha látjuk, mennyire átvertünk,
Mert a szép csomagolás alatt egészen mást rejtünk!
De mit számít ez, ha a végén úgyis bekapod a horgot?
Ráadásul a becsületünkön még te sem ejthetsz foltot,
Hisz magad is láthatod, ott a minőség védjegye,
Nagyjából ez a kapitalizmus legfőbb lényege!
Hogy hazudunk, pontosan tudja azt a legapróbb gyermek,
Mégis győzünk, minket illet a ragyogó, hősi serleg,
Mert bármekkora is legyen a lakosság terhe,
Milliárdos üzlet virágzik, s épül fel erre!
8 hozzászólás
Kedves Tamás!
Ismét, és ismét sikerül elbövölnöd, humoros de szép verseddel, ezt a szomorú társadalmi témát, hogy akár hogy is tolnak ki a néppel, a pénz az mindent szentesit. Azonban mindig azon csodálkodom, milyen precizen, és pontossan le tudod irni a dolgokat. Attol eltekintve, hogy a téma komoly, és méghozzá eléggé szomorú, hogy igy van, mégis mosolyoni kellet mikor olvastam.Nagyon szép, és találó vers.
üdv Toni
Kedves Toni!
Az enyhén gúnyos irónikus humorral éltem, így akartam a reklámok hazugságait kicsit kifugurázni.
"Vicces" társadalomkritikának is fel lehet fogni.
Örülök, hogy tetszett.
Üdv.:Tamás
Szia Tamás!
Szépen ízlésesen becsomagolva eladható sok minden.Felfogni pedig úgyszintén mindenki szíve joga a versed tartalmát.Nekem tetszett !
Szeretettel:Marietta
Köszönöm szépen, Selanne!
További szép napot!
Üdv.:Tamás
Hát kérem, ilyen az élet!
Megetetnek mindennel, már aki hagyja, hogy megetessék. Nem árt, ha humorosan fogjuk fel, nem bosszant fel annyira!
Üdv.
Kedves Kata!
Ezért is próbáltam humorosan megközelíteni a témát.
Az ember soha ne hagyja magát becsapni!
Köszönöm a hozzászólást.
Üdv.:Tamás
Kedves jerry!
Igen így működünk.. annyira tukmálnak minket, hogy mindent megveszünk,
miközben láthatatlan veszik el az eszünk!
Jó a cím, a hacacáré, a leleplezés is bele van szőve!
Hadd jöjjön csak rá (élete végén) az ember, hogy mi lett belőle!
Köszönöm.
Kedves Titusz!
Én köszönöm neked a hozzászólást, örülök, hogy megértetted az üzenetét.
Sajnos nem dolgoztam ki eléggé ezt a verset, mindezt hatásosabb módon, igényesebben is le írhattam volna, túl hirtelen jött az ötlet.
Üdv.:Tamás