Régen együtt szálltam a széllel
repülni tudtam a fecskékkel.
egy óra alatt bejártam a rétet
magam mögött tudtam az egészet.
Ma megállok minden virágnál,
pirosnál lilánál sárgánál.
Harmatcsepp aranyat ragyog vissza
mikor a Nap a cseppet feliszza.
Eszembe jut egy réges-régi sétám…
ezerjófűvet kerestem a patak partján.
Találtam, s szedtem is egy csokorral,
mellé gólyahírt is egy csuporral.
Egyszer a karom felhasította a nád
mikor mentem a kis fahídon át…
a hídnak már a helyét sem lelem
az enyészeté lett régen , azt hiszem.
Most hídat építek gondolatban,
csak bele ne szédüljek a patakba.
Emlékek sora száll, repít az égbe,
de olyan is van mi lehúz a mélybe.
Nem megyek még a "tulsó partra",
a virág itt is gyönyörű tarka.
Illatát s színét viszem magammal,
hogy vissza találjak majd jövő tavasszal.
12 hozzászólás
Kedves Hova!
Remélem még jó pár évig, évtizedig találsz mingig elég virágot a pataknak az innensö partján.Az ilyen gondolatnál talán jobb is, ha nincs már meg a fahid. A gondolatban mindenki gondol a "túloldalra". De hisz az kell is. Az már a születésünk pillanatában, egy tény volt, hogyegyszer mi is átmegyünk rajta. Egy szép idézet helyett mot leirok egy abszurd közmondást: Az okos ember addig él ameddig akar, a bolond az szenved élete végéig. Erre én mindig, csak azt feleltem: Nem is tudtam, hogy ilyen jó bolondnak lenni.
A versedet olvsava, az ember valóban visszatér abba az időbe, amire mi most azt mondjuk:Azok a régi szép idök. Pedig akkor nekünk, őszintén megmondva, nem is tüntek olyan szépnek, min ma. Szép verset írtál.
üdv Toni
Gyönyörű, kicsit borongós, kicsit sajnálod, hogy nem tudsz már "szállni a széllel", de valahol mégis azt érzem ez így jó most. Így szép, mert ennek így kell lennie. Nagyon szép képekkel dolgoztál, fantasztikus hangulatot hoztál létre. Engem elvarázsoltál. Szerettel Era
Kedves Hova!
Nagyon szép kedves vers. Igazán tetszett!
Barátsággal Panka!
Kedves Hova!
Tényleg nagyon szép gondolatokat fogalmaztál meg, és… emlékszem a korábbi verseidből arra, hogy most is megtalálod a szépséget az életben 🙂 éppúgy, mint akkor, régen… és annak, hogy mindezt le is írod, különösen nagyon örülök 🙂
Üdv: barackvirág
Szia!
Nagyon szép vers, többször is elolvastam.
Szeretettel: Rozália
Szia Toni!
Tudod nekem Isten,a lélek és a természet szépsége hallik ki minden írásomból.Én egy ilyen ember vagyok.A bíztatást köszönöm és remélem szedek még sok-sok virágot.
Szeretettel:hova
Kedves Erika! Köszönöm,hogy olvastad írásomat és úgy látom átérezted azokat az érzéseket mik bennem voltak az alkotás idején.Örülök,ha pár percig varázsolhatok,ha sikerült a varázslat boldoggá tettél.
Szeretettel:hova
Kedves Barackvirág!
Köszönöm,hogy olvastad ezt és a korábbi verseimet is.Jól látod, – igyekszem a szépet és a jót látni mindenben és mindenkiben.Igaz így a csalódások is nagyobbak néha de nem baj,megéri.Sajnos az igazán szép dolgok az én életemben már régen történtek,de az idősebb kornak is megvan a maga szépsége.Én meg igyekszem megtalálni.
Szeretettel üdv:hova
Kedves Rozália!
Mint írod a verset többször is elolvastad,ez már jelent valamit,köszönöm.
Szeretettel üdv:hova
Kedves Panka!
A rád jellemző rövidséggel reagálsz írásomra.Azt írod nagyon szép kedves vers.és tetszett.Boldoggá tesznek ezek a szavak,így tömör kis mondatban.Te igazán müvelője vagy a kedvességnek/ezt az írásaid alapján mondom/így Tőled ez a vélemény különösen jólesett.Nem akartam hízelgő lenni de ezek az érzések jöttek elő belőlem
Szeretettel üdv:hova
Nagyon szép vers, a gondolat-híd talán még szilárdabb, mint a fizikai. Főleg, ha emlékekre van alapova. Minden tavasszal találj vissza! 🙂
Gratulálok!
Alberth
Köszönöm,hogy nálam jártál,a híd dolgában egyetértek Veled.A régi helyekre meg igyekszem visszatalálni.
Szeretettel üdv:hova